104266. lajstromszámú szabadalom • Eljárás festékképeknek fényképészeti úton való előállítására
— 2 — mensfestőanyagok", éppen úgy, mint az ásványifestékek, könnyen poralakú, tehát átlátszatlan színes képeket adnak. A festőiparban és festőanya-5 gokhoz használatos fixálási módszerek csak nagyon korlátolt mértékben használhatók a fényképészetben, minthogv itt a bázikus festőanyagoknak tanninnal és hánytató borkővel való szokásos 10 lekötése a zselatinnak huzamosabb mosásánál nem elegendő és a savanyú festőanyagok fixálási lehetősége a csekély számú lakk-képzőre korlátozódik. Ez oknál fogva az azofestőanyagok nagy teríi-15 léte, mely éppein a legragyogóbb színű festékeket tartalmazza és túlnyomó részben savanyú f estőanyagokból áll, mindez -ideig majdnem teljesen ki van zárva a színes fényképezésből. 20 A találmány szerinti eljárással már a festőkomponenseket alakítjuk át vízben oldhatatlan, de alkoholban lehetőleg oldható anyagokká és mint ilyeneket kebelezzük be a zselatinba vagy más effélébe, 25 ill. az ezüstemulzióiba. Meg" van tehát az a biztosítékunk, hogy e komponensek a tulajdonképpeni festékképződésig szükséges fényképészeti fürdőkben teljesen vál tozatlanok maradnak és hogy viszont e 30 komponensek sem befolyásolják kedvezőt lenül az ezüstemulziót, minthogy belőlük nemcsak oldhatatlan, hanem egyúttal neutrális ós teljesen indifferens anyagok képződnek. 35 E óéiból a bázikus festőanyagkomponensek közül a húgysavas, zsír- vagy gyantasavas vagy más oldhatatlan sókat, a naf tolok és analógjaik közül az oldhatatlan fémvegyületeket állítjuk elő, 40 míg az azofestőanyagok savanyú, különösein szulfósavas komponenseit, melyek mindannyian ki nem csaphatók, észtereik, anilidjeik vagy más efféléik előállítása útján oldhatatlan anyagokká alakítjuk 45 át. Minthogy mindezek alkohol vagy más efféle, vízzel elegyedő oldószerek útján a legfinomabb diszperzió alakjában vihetők be a zselatinba, a diazotálás kifogástalanul átlátszó oldhatatlan festőanyagokat 50 eredményez. Kitűnt, hogy a komponensek oldhatatlansága nem akadálya a sima kapcsolódásnak és hogy a diazotálásnál az oldhatatlan diazokomponens azonnal felhasad, míg az oldhatatlanná tett, illetve 55 észterifikált zokomponens akadálytalanul kapcsolódik és oldhatatlansága folytán oldhatatlan azofestékanyagot is eredményez. A fentiekben ismertetett úton. előállított festőanyagkomponensek oldhatatlan- 60 ságuk ellenére is bizonyos körülmények között és szerkezeti alkalmatosságuk mellett a zselatinnal üvegtisztasággal száradnak meg. E jelenségek kihasználásával a fentiek- 65 bein ismertetett, oldhatatlanná tett festőanyagkomponensekkel nagyon egyszerű módon juthatunk az ezüst felett, ellenkező értelmű festőanyaghoz, tehát ezftstpozitívtől festőanyagnegatívhez. Az ezöst- 70 emulziót, mely kezdettől fogva a pontosan adagolt festőanyiagkoimponenseket tartalmazza, előhívjuk, fixáljuk és az ezüstképet azután halványítófürdőbe viszszük be, mely a zselatint a képhelyeken 75 egyidejűleg cserzi és keményíti. Ilyen fürdők, melyeik az ezüst helyén a zselatinnak oly kemémyítiését képesek előidézni, mint a fény a krómzselatinnal, vagyis e helyek oldatokat tökéletesen eltaszítanak 80 maguktól, nem ismeretiéinek és pl. a teehn i col or f ol yamatb an alk almáz tatnak. Ha már most ily keményített képet oly fürdőbe mártunk, mely a festőanyagszintézist, ill. a festőanyag komponenseinek 85 kapcsolódását kiváltja, pl. oxidálás, diazotálás stb. útján, akkor a festőanyag csakis a kéményítetlen helyeken képződhet úgy, hogy az ezüstképpel ellenkező értelmű festőanyagkép keletkezik. Ilyen fordított 90 festőainyagkéiphez a találmány szerint még oly módon is jutunk, ha az ezüstemulzióhoz oldhatatlan diazo- és azokomponeinseken kívül olyan vízben oldhatatlan anyagot adunk, amely savval, sa- 95 vainyúgőzökel vagy más behatás alatt salétromos savat képes fejleszteni. Az ily anyagok száma ineim nagy, minthogy az összes fómnitritek bizonyos mértékben oldhatók; találhatók azonban ilyen meg"- 100 felelő oldhatatlan ságú anyagok a komplex kobalt-vegyületek közt és alkalmasaknak bizonyultak erire a célra a luteokobaitkloirid kettős sói a diaminkobailtnitrittel Co (NHS )«. [(N02 )4 (NH,)s Co]s 105 vagy a lcobaltnitrittel Co(NH3 )6 (N02 )6 Co, melyek közül az első NH4NO3 oldattal a zselatinból ismét könnyen kioldható. A preparált zselatinezüstemulziót exponálás után neutrálisán előhívjuk és fixáljuk és 110 a nitritvegyületet az ezüstkép helyein azután ugyancsak neutrális sókkal oxidálás útján elroncsoljuk. Ilyen oxidációk, melyek neutrális, önmagukban véve nem oxidáló hatású vegyületek révén váltat- 115 nak ki csupán az ezüst helyén, Luther és
