104241. lajstromszámú szabadalom • Eljárás korrozióvédő és fagymentesítő folyadék előállítására, különösen nedves gázmérőkhöz
Megjelent 1932. évi augusztus hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI J|||S§L SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 104241. SZÁM. — IV/h/1. OSZTÁLY. Eljárás korrózióvédő és fagymentesítő folyadék előállítására különösen nedves gázmérőkhöz. Beczkóy József oki. gépészmérnök és Kertész Gyula oki. vegyészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1930. évi november hó 21-ike. A fagymentesítő szerek hatása a vízben feloldott anyagok által előidézett fagypontcsökkenésen alapszik. Az ismeretes K G A = k képlet szerint a A f agyáspont-5 csökkenés arányos az oldott anyag G mennyiségével, fordítva arányos az oldószer L mennyiségével, valamint az M molekulasúllyal és függ még a K tényezőtől, amely az oldószer anyaga szerint 10 változik. Jól disszociáló oldatoknál a fagypontcsökkenés a képletből számítottnak többszöröse is lehet. Nagymérvű fagypontcsökkenést hoz létre például a calcium-15 chlorid, valamint a magneziumclhlorid és éppen ezért egy ideig széleskörű használatban voltak. Csakhamar kitűnt azon ban, hogy a sóoldatok, különösen az erősen disszociálók oly nagymérvű korroziót 20 okoznak, hogy használatuk igen sok területen a berendezés gyors tönkremenetele miatt nem gazdaságos, sokszor egyáltalán lehetetlen. A találmány célja oly eljárás, me!y-25 nek segélyével ezek a különben igen nagy fagypontcsökkenést nyújtó és olcsó anyagok a korrozió veszélye nélkül felhasználhatók fagymentesítésre. Az eljárás lényege különleges antikatalites anyag-30 kombináció hozzáadagolásában van. A rozsdásodásnál két főesetet kell megkülönböztetnünk. Az első, mikor a vas teljesen benne van az oldatban vagy vascsövet vagy edényt a sóoldat teljesen ki-35 tölt. Ilyenkor leoldódás, lemaródás, eróziós folyamat megy végbe és egy idő múlva a vas teljes felületén nagyon rosszul tapadó porszerű rczsdaréteg képződik, ami vízzel könnyen leöblíthető és alatta szürkés fényű, fémes vas tűnik elő. 40 A második esetben a vas nem ér a folyadékba, hanem nedves levegő vagy gáztér veszi körül. Ilyenkor a rozsdásodás egyes pontokban indul meg és lassankint terjed ki az egész felületre. A keletkezett 45 rozsda elég erősen tapad a felülethez és lassankint mély bemaródások, berágódások, korroziók képződnek. Maga a vegyfolyamat mindkettőnél egyforma és a legáltalánosabban elfoga- 50 dott hipotézis szerint oly módon megy végbe, hogy a vizmolekula, bár roppant kis mértékű, de mégis bebizonyítottan fennálló disszociációja folytán H és OTí ionok keletkeznek és a hydroxil ion kez- 55 dené el a vas megtámadását, ami a vízben oldott CO2 és O2 hatása alatt folytatódik, úgy hogy először vízben oldható vasfiy dr okarbonát keletkezik: Fe + 0 + H2O + 2CO2 ^ FeHa (CO.) 60 ami további oxigén hatása alatt oldhatatlan vasoxidhidráttá alakul: 2FeH2 (CO3) 2 + 0 = FeaOa. 2H2 0 + 4C02 E hipotézis szerint tehát a víz OH ionja kezdi és a CO2 közvetíti a rozsdásod ást. és 65 épen az újból felszabaduló és in stat-u naiseendi sokkal reakcióképesebb CO2 idézi elő azt, hogy az egyszer megir.dult rozsdásodás magától tovább halad, míg csak a vas egész tömegét át nem rágta. 70 Az újabb elektrolites elmélet a rozsdásodás megindulását ugyancsak a víz disszociációjára vezeti vissza, a további folyamatot azonban a keletkezett vasoxid és vas között fellépő pontenciál különb- 75 séggel magyarázza. A vasoxid a vassal szemben mint katód szerepel, tehát a fém-
