104218. lajstromszámú szabadalom • Pénzszekrény

Megjelent 1932. évi augusztus hó 1-én, MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 104218. SZÁM. — XVI/f. OSZTÁLY. Pénzszekrény. Stengel Károly államilag- vizsgázott fogász Budapest. A bejelentés napja 1931. évi február hó 20-ika. A találmány pénzsziekrény vagy páncélfeanma, mely betörés ellen a lehető legnagyobb biztonságot nyújtja. A találmány ugyanis aránylag egyszerű szierke-5 zet mellett egyrészt lehetővé teszi azit, hogy a pénzszieikrény ajtaját csak az nyithassa ki, aki a szükséges kulcsok birtokában van ós a zárszerkezet kombinációját is ismeri, másrészt azt, hogy mikor a zár-10 szerkezet nyitási módját tökéletesein nem ismerő egyén a zárat nyitni aliarja, valamint akkor, mikor a pénzisaekrény bármely ' falét valaki megfúrja, mogfelelő helyen lévő készülékek jelzést adnak és 15 így a pénzszieikrény tulajdonosát, őrét, esetleg a rendőrséget figyelmeztetik arra, hogy a pénzszekrényt arra nem hivatott egyén nyitni akarja. A jelzőberendezések akkor is működésbe lépnek, ha a pénz-20 szekrény fala egyéb okokból kifolyólag megsérül, így pl. ha tűzesetnél valahol megolvad. A találmány értelmében az említett hatást úgy érjük el, hogy a pénzszekrény 25 (vagy páncéfLszobia) falát, kettősre vagy többszörösre készítjük és az ilykép nyert közterekben túlnyomást, ill. léghijjas teret tartunk fenn. E terek közül egyet vagy többet a jelzőkészülékekkel csőveze-30 ték köt össze, úgy hogy a pénzsziekrény légtereinek nyomása a jelzőkészülékekhez átszáraiiazik. A páncélfal megsérülésénél, mikor a túlnyomás, iill. a vákum megszűnik, a jelzőkéfezülékek működni kezdenek. 35 A pénzszekrény légtereivel még a zárban elhelyezett vékonyfalú üvegedények is kapcsolatban állanak, melyek a zár hibás kezelésénél eltörnek és a jelzőkészülékeket szintén működésbe hozzák, értesítést 40 adva arról, hogy a nyitást oly egyén kísérelte meg, aki a zárszerkezet kombinációját nem ismeri. A esa/tolit rajz a találmány szerinti pénzszekrény egyik poklaképpen i megoldási alakját szemlélteti. Az 45 1. ábra a pénzszekrény függőleges metszete, míg a 2. ábra annak részleges vízszintes metszete. A 3. ábra az 1. ábra III—III vonala sze- 50 rínti metszet. A 4. ábra a zárszerkezet vázlatos nézete nagyobb léptékben és az előtte levő biztosítószerkezet eltávolítása után. Az; 5. ábra a 4. ábra szerinti szerkezet egy 55 részletéit mutatja a 4. ábrától eltérő helyzetben. A 6. ábra a 4. ábra szerinti zárszerkezet előtt elhelyezett biztosító szerkezet vázlatos nézete, a pénzszekrény csukott hely- 60 zetében; a 7. ábra e szerkezet egy részletéi mutatja eltérő helyzetben. A 8. ábra a 6. ábra VIII vonala szerinti metszet. A gg 9. ábra a pénzszekrény kulcsának nézete. Végül a 10. ábra a légnyomással működtetett jelzőkészülék egyik megoldási példáját mutatja. 70 A péinzezekrény belsejében, annak falai mentén a találmány értelmében elhelyezendő léghijjas és túlnyomásos terek lehetnek a szokáJsos tűzálló rétegen belül vagy azon kívül. A csatolt rajzon a tűzr 75 álló réteget, mint ismereteseit, netm tüntettem föl, hanem csupán a légtereket. A pénzszekrény falai mentén elegendő egyetlen légteret (gázteret) elhelyezni, melynek megsérülése esetén abba a levegő 80