104210. lajstromszámú szabadalom • Gázolást jelző készülék gépkocsikra

Megjelent 1932. évi augusztus hó 1-én, MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 104210. SZÁM. — XXa/2. OSZTÁLY. Gázolást jelző készülék gépkocsikra. Lübeck Vilmos kereskedő Hódmezővásárhely. A bejelentés napja 1931. évi február hó 5-ike. A szabadalom tárgya gázolást jelző ké­szülék autókra, mely ha a gépkocsi vala­kit elgázol vagy valamely tárgynak üt­közik, messziről látható jelzést ad, melyet 5 a gépkocsis meg nem szüntethet, miértis semmi értelme annak, hogy elmeneküljön, mikor a jelzőkészülék amúgy is elárulja. Ilykép tehát a gépkocsis mindenkor meg fog állni és áldozatát kórházba fogja szál-10 lítani. A jelzést csakis a közlekedési Rendőrség nyitóberendezésével lehet is­mét eltüntetni. Ha tehát a gépkocsis vé­letlenül ütközik valamely tárgynak és ez­által működteti a jelzőkészüléket, akkor a 15 jelzés eltüntetésére jelentkeznie kell a rendőrségnél. A készülék alapgondolata a következő: az eddigi gépkocsiknál is alkalmaztak már lökhárítókat, melyeknek azonban 20 semmi egyéb rendeltetése nem volt, mint­hogy a gépkocsi elé kerülő egyént lehető­leg félre lökjék ós a kerekek alá jutását megakadályozzák. A találmány szerint e lökhárító szekrényalakú, annak mellső ré-25 szén külön ütköző-szerv van, mely ütődés­kor benyomódik és ezáltal jelzőkészüléket működtet, mely pl. a lökhárító felső részé­ből kiugró szekrénykéből vagy táblából áll, melynek felirata jelzi, hogy az illető 30 gépkocsi gázolt, vagy legalább is valami­nek ütközött. A lökhárítószekrényből ki­ugrott jelzőtáblát vagy jelzőszekrénykét a gépkocsis láthatatlan helyzetébe visz­szanyomni nem tudja, mivel az kiugrott 35 helyzetében önműködően rögzítődik. A lökhárítószekrénynek ajtaját csakis a rendőrségen nyithatják és csakis ez ajtó nyitása után kapcsolhatók ki azon gátló­szervek, melyek a jelzőtáblának vagy jel­zőszekrénykének láthatatlan helyzetébe 40 való visszanyomását akadályozzák. A rajzon a találmánynak egyik pólda­képpeni kiviteli alakját láthatjuk, melytől a gyakorlatban sokféleképpen el is tér­hetünk. Az 45 1. ábra a gépkocsira szerelt jelzőkészülé­kes lökhárítót rendes menethelyzetében, a 2. ábra a lökhárítót önmagában, ütközés után, a gázolást jelző helyzetében, a 3. ábra a lökhárító mellső távlati szerke- 50 zeti részleteit, a 4. és 5. ábrák a lökhárítónak a jelzőszek­rénykén át eszközölt függélyes keresztmet­szetét kétféle munkahelyzetben mutatja. A gépkocsi kerekei elé (e) tartókkal a 55 szekrényalakú lökhárítót erősítjük, mely­nek homlokrészében a lökhárító teljes szé­lességében a (b) ütköző van, melyeit a lök­hárító szekrény (c') vezetékében vezetünk. E (b) ütköző belső végét az (n) tengelyhez, 60 erősített (f) karokhoz csuklózzuk. Az (f) karok a lökhárítószekrény (g) csapágyai­ban ágyazott (u) tengelyen szilárdan ül­nek, mely tengelyt (f') rugók befolyásolják olykép, hogy az (f) karok a (b) ütközőt a 65 lökhárítószekrényből kinyomni igyeksze­nek. Kellő számú kar alkalmazásával elér­jük, hogy bármely helyen lökjük is meg a (b) ütközőt, az mindig egyenletesen szoru­lás nélkül mozog befelé, mivel a közös ten- 70 gelyre erősített (f) karok a (b) ütközőt párhuzamosan vezetik. A (b) ütközőnek belső oldalán, előnyösen középen, (h) üt­közőnyúlvány van, mely a (b) ütköző be­felé mozgásakor az (i, i') kétkarú emelő (i) 75 karjának ütközik és ezáltal a másik (i') karnak horgos (1) végét a (d) jelzőszek­rényke alsó (1') ütközőlécéből kikapcsolja.

Next

/
Thumbnails
Contents