104178. lajstromszámú szabadalom • Melegvízfűtési berendezés

Megjelent 1932. évi julius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI RfKtoÁG SZABADALMI LEÍRÁS 104178. SZÁM. — Il/h. OSZTÁLY. Melegvízfűtési berendezés. Skublics Sándor oki. gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1981. évi január hó 19-ike. A termoszifonos melegvízfűtéseknél, a lassú vízkeringés folytán, a csővezetékek nagyra voltak méretezendők. Megkísérelték már, hogy a fűtőkazán gőznyomásá-5 nak időSíSafcöé változtatásával a vízkeringés sebességét növeljék, az eredmények azonban st gyakorlat igényeit nem elégítették ki. Esőnek főleg az volt az oka, hogy a pulzáeiók nem következtek be és nem 10 Í& folytak le a kellő szabályossággal. A találmány szerinti berendezés arra irányul, hogy a púlzációkat létesítő időszakos gőznyomás-változásokat maga a fűtés, illetve ennek változásai, mindenkor 15 biztosítsák és kellőkép szabályozzák. A berendezés lényege abban van, hogy a melegvízfűtési berendezéséknél használatos tágulási edényben egy úszót rendezünk el és ezzel az edény vízszintváltozá-20 sait követő úszóval valamely olyan szervet vezérlünk, amely a kazán gőztere és egy gőzkondenzátor között önműködően, a változó szükségletnek megfelelőleg, időszakos kapcsolatot létesít, illetve a kap-25 esolatot időszakosan megszakítja. Ennek erediményekép a kazán gőznyomásának időszakos csökkenése és emelkedése önműködően és kellő biztonsággal igazodik a szükséglethez s így a víznek a kazánból 80 ki- és a kazánba való visszaáramlása, vagyis a víznek löketszerű keringése kellőkép szabályozódik. A rajzon vázlatosan a találmány szerinti beremáesés egy példaképeni kiviteli 35 alakiját ismertetjük. Az (1) kazán (2) tűzterébe a (3) elgőzölögtető nyúlik be. Az ebben fejlődő és a kazán felső részébe felszálló gőz a kazán vizét a (4) csövön át a fűtőtesteikbe, illetve 40 ezeken keresztül az (5) csövön át a (6) tágulási edénybe nyomja, úgyhogy ennek vízszintje emelkedik. Az (5) csőbe a (7) visszacsapó szelepet iktatjuk s így a víz csak a nyíl irányában áramolhatik. Az (1) kazánban termelt gőz a (8) kon- 45 denzátorba jut. Az itt bekövetkező lecsapódással kapcsolatos nyomáscsökkenés váltja ki a púlzációkat. A (8) kondenzátor célszerűen a keringő vízrendszer leghidegebb helyén, a (6) tágulási edényben 50 helyezhető el. A kazánból a kondenzátorba vezető i(9) csőben elrendezett (10) zárószerv, a (11) és (11') rudazatok útján, a (12) úszóval kapcsolatos. A (6) tágulási edény vízszintjével 55 •együtt emelkedő (12) úszó a vele összekötött (10) zárószervet nyitja, mire a gőz a kondenzátorba áramlik, a kazán nyomása csökken és a tágulási edény vize a (13) visszacsapó' szeleppel ellátott (14) 60 csövön át az (1) kazánba nyomul. Ilykép a tágulása edény vízszintje süllyed és a (12) úszó, a (11, 11') rudazatok közvetítésével, (10) zárószervet zárja. A (8) kondenzátorban összegyűlő vizet az (1) ka- 65 zánba a (15) vezeték vezeti vissza. Amint a (10) zárószerv záródik, a kondenzátor és a kazán gőztere közötti összeköttetés megszakad, úgyhogy a kazánban fejlődő gőz ismét túlnyomást létesít és a játék 70 megismétlődik. A tüzelés fokozásával a löketek természetesen szaporábban következnek be. A példában ismertetett elrendezés^ amely szerint az úszó egy, a kazán gőz- 75 terét a kondenzátorral összekötő csőben elrendezett szelepet vezérel, a találmány keretén belül más, hasonló hatást előidéző elrendezéssel, pl. egy a kondenzátort váltakozva burkoló, illetve szabaddá tevő 80