104141. lajstromszámú szabadalom • Feszítőcsap

Megjelent 1932. évi julius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 104141. SZÁM. — XYI/a. OSZTÁLY. Feszi tó'csap. Budié Erich mérnök Potsdam, mint Feldmár Béla mérnök, berlini lakos jogutódja. A bejelentés napja 1930. évi november hó 19-ike. Németországi elsőbbsége 1929. évi november hó 25-ike A találmány beverhető feszítőcsapra vonatkozik. Ismeretes már a feszítőcsapo­kat bádogból előállítani és a szárakat saj­tolással alakítani. A szárak között levő b üreges tér ekkor, közvetlenül, csavar be­fogadására szolgál oly célból, hogy az ebbe hajtott csavar a szárakat szétfeszítse és a lyukfalhoz nyomja. Az eddigelé ismere­tes, Hlyen feszítőcsapoknak EZ cl hátránya, 3 hogy a csapnak valamely kőanyagból (pl. betonból, gránitból vagy hasonlóból) álló falba való helyezésénél1 , a csavar behajtá­sánál, a feszítés csak bizonyos fokig megy végbe. A kőanyag a két szárnak kezdeti 3 szétfeszítése után többé már nem enged, azaz a szétfeszítési lehetőség megszűnik. Ennek az a következménye, hogy a csa­vart vagy nem lehet már tovább csava­rolni, vagy pedig a becsavarolás erőltété-3 sénél a csavar leszakad. Ilyen csappal nem lehet a csavart a csapba, illetve a falban lévő lyukba annyira becsavarolni, hogy a kívül fekvő csavarfej a falra erősítendő tárgyra szoruljon. 5 A találmány szerint a kemény, szerke­zeti anyagból álló feszítőszárak által ha­tárolt tér lágy szerkezeti anyagból álló béléssel van ellátvia. Ilymódon a kemény, szerkezeti anyagból álló feszítőcsapnak 3 előnyeit a lágy szerkezeti anyagból készült csap előnyeivel egyesítjük anélkül, hogy e kétféle csap hátrányai fellépnének. A lágy szerkezeti anyagban lévő furat kereszt­metszete, előnyösen, nem kör, hanem több-3 oldalú, illetve hasábalakú. Ilyen kiképzés mellett, a legnagyobb feszítési határ elérése mellett, a további igénybevétel, a csavar becsavarolásánál. teljesen a csap belső terébe helyeződik át. A lágy anyagból álló bélésben levő 40 lyuknak a körtől eltérő keresztmet­szete folytán, a csavar becsavarolá­sánál, üreges terek képződnek. Ezekbe az üreges terekbe a bélés lágy, szer­kezeti anyaga hideg állapotban be- 45 folyhat, mihelyt a kő, azaz a lyukfal ellenállása, a szárak feszítőhatása ellené­ben, a legnagyobb határt elérte. A csa­vart, a két szár feszítő mozgása ellenében fellépő ellenállástól teljesen függetlenül, 50 mindig egyenlően maradó forgatónyoma­tékkal lehet a lágy anyagból álló bélés nem köralakú furatába csiavarolni. E fu­ratban lévő üreges terek, lassankint, a becsavarölt csavar által helyéből kiszorí- 55 tott, lágy anyaggal telnek meg, mihelyt a kemény anyagból álló feszítőszárak nem képesek többé a kőanyagban levő lyuk falába hatolni. A találimány szerinti csap­nál tehát a lyukfal ellenállását a feszítő- 60 művelet közben már nem a csavarnak kell legyőzni. A rajz a találmány egy példaképem, foganatosítási alakját mutatja. Az 1. ábra a bádogból kicsákozott csap né- 65 zete kiterített állapotban; a 2. ábra az 1. ábra A—A vonala szerint vett metszet, a további sajtolási műveilet után, aminek a bádogdarabot oly célból vetjük alá, hogy a csapszáraknak vályú- 70 szerű alakot adjunk; a 3. ábra a kész csap oldalnézete; a 4. ábra a 3. ábra B—B vonala szerint vett metszet, ahol is a csavar a csapba van csavarolva. 75 A csap két (1) és (2) szára (1. ábra), a (3) középső résszel együtt, egy darab bá­dogból van kicsákózva, mimellett a (3)

Next

/
Thumbnails
Contents