104134. lajstromszámú szabadalom • Képátvivő berendezés

Megjelent 1982. évi mái'cius lió 16-án. MiOTAR JtlRilTI JHSBS SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 104134. SZÁM. VlI/j. OSZTÁLY. Képátvivő berendezés. Mihály Dénes oki. gépészmérnök Berlin-Wilmersdorf, dr. Reichenheim Ottó egyetemi tanár Berlin, dr. Lau Ernő kormánytanácsos Berlin-Karow és dr. Kutassy Ágoston mérnök London. A bejelentés napja 1930. évi november hó 12-ike. Németországi elsőbbsége 1930. évi augusztus hó 12-ike. Az eddig ismeretessé vált, képátvivő berendezések négy fő-részből állanak: egy képbontó, illetve képösszeállító berendezésből, egy fényelektromos berendezésből 5 az adó-állomáson megfelelő optikával, a vevőnél pedig egy fény-reléből megfelelő optikával; egy hajtó-berendezésből és egy szinkronizáló szerkezetből. E rendszerek elsősorban képbontó szerkezeteik tekintető tében különböznek egymástól, amelyeknek teljesítőképessége szabja meg a rendszer gyakorlati értékét is. A képbontó berendezésiek három csoportba oszthatók. A legegyszerűbb képbontó berendezés 15 teljes felületén állandóan bevilágított képfelülettel dolgozik; a képsíkban egy vagy több lyuk-, illetve réskorong forog, amely a képfelületnek mindenkor csak egyetlen, u. n. „képelem"-nek megfelelő 20 részecskéjét teszi szabaddá, azaz engedi át (spirális lyuk-korong, rés-korong, stb.). Az efféle képbontók egyszerűen, olcsók és könnyen kezelhetők; azonban, különösen a vevőnél, azt a hátrányt okozzák, hogy 25 mindenkor csak egy csekély részét használják ki a rendelkezésre álló fénymenynyiségnek és ezért nagyon halvány képet adnak. Nagyobb képeknél és finomabb káposztásnál ezenkívül a korong méretei 80 is gyorsan fokozódnak, ami kényelmetlenül nagy tömegekre vezet és ezáltal ennek megfelelően nehezebb szinkronizáláshoz. A képbontó berendezések egy másik fajtája mozgó fénysugarakkal dolgozik, me-35 lyeknek mozgatása erőművi úton hajtott prizmákkal, lencsékkel vagy tükrökkel történik. Ezeknél a képmezőnek mindenkor csak egy részecskéjét világítja meg koncentrált fény. Ezért az ilyen képek „keményebbek" és világosabbak. 40 Ilyen készülékek (sokszögű tükrök, lencsekoszoruk, stb.) nagyon pontos előállítást kívánnak meg és ezért nagyon drágák, azonkívül pedig még igen nehezen kezelhetők. Mivel nagyon tömör előállítás 45 szükséges, nagy hajtóenergiát igényelnek, aini viszont szinkronizálásukat nehezíti meg. A képbontó berendezések harmadik fajtája elektroisiztatiikus vagy elektromágnes 50 ses úton irányított sugaraikkal (katódiaisugaras oszcillográf, Braun-féle eső) dolgozik. Itt erőművi úton mozgatott részek nincsenek. A Ietapintás sebessége és ezáltal a kép nagysága és finomsága is elmé- 55 leitileg tetszés szerint fokozható. E berendezéseik azonban szintén igen halvány ké-: peket adnak és ennélfogva különösen az adónál használhatatlanok. Ha a csövet fényrelé gyanánt is használjuk, akkor a 60 fényerősség befolyásolásával a Ietapintás sebességét is megváltoztatjuk, miáltal torzulások lépnek fel. Zavaró az ilyen berendezéseknél még az is, hogy aránylag nagy üzemi feszültségeket igényelnek. 65 A képbontó berendezéseknek mintegy a második és harmadik helyein említett fajtája közé esik az oszcillográfas képbontó berendezés, amelynél vagy oly oszcillográf 1 iikröt alkalmazunk a fénynyaláb 70 optikai tengelyéiben, amely egymásfelé lengő két tengely körül leng, vagy pedig