104131. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alacsony hőmérsékletű folyósított gázok szállítására

Megjelent 1932. évi március hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 104131. SZÁM. — Il/e. (V/i.) OSZTÁLY. Eljárás alacsony hőmérsékű folyósított gázok szállítására. Dr. Leiser Richárd tanár, vegyész Wien. bejelentés napja 1930. évi junius hó 20-ika. Az olyan gázoknak, melyek szobahőmérséken nyomással nem folyósíthatok, hanem e célból először alacsony hőmérsékre hűtendők, folyékony állapotban vialó szál-5 lítása két nehézségbe ütközik. Egyrészt a gáz folyósítása tetemes munkát igényel, másrészt a gázt, szállítás köbben alacsony hőfokon kell tartani. Ez utóbbit igen jó hőszigetelésű szállítótartályok, pl. a Eo-10 lyékony levegő tárolására használatos tartályok segélyével érjük el. A folysósítással járó nagy energiaszükségletet azonban eddig csökkenteni nem tudtuk, ami az ilyen szállítási módszer gazdaságosságát 15 és alkalmazhatóságát csökkentette. A találmány abban varn, hogy a rendeltetési helyre megérkezett folyósított gázt alacsony hőfokon Való elpárologtatással hideg termelésére használjuk, mely hide-20 get azután tetszés szerint értékesíthetünk. Ahelyett tehát, hogy a folyósított gázt az elpárologtatás és további felhasználás céljából az eddig szokásos módon, pl. forró csövön vezetnek keresztül, az elpárolog-25 tatáshoz szükséges hőm eranyiséget alacsony hőfokon juttatjuk a folyósított gázhoz, pl. úgy, hogy utóbbit keringő sóoldattal körülvett csövön vezetjük át. Az elpárolgási hideget oly módon is haszno-80 síthatjuk, hogy segélyévél egy a tekintetbejövő nyomásnál magasabb forrpontú másik gázt folyósítunk, pl. úgy, hogy ez utóbbit az első folyékony gázba merülő csőkígyóin vezetjük keresztül, mikoris az 35 első gáz elpárolog, a második pedig folyósodik. Hidegveszteségek csökkentése céljából a belépő második és a kilépő első gázt még egy hőcserélőben egymással szemben, is vezethetjük. Az ilyen módon 40 folyósított második gázt hűtőközeg gyanánt, vagy tetszés szerinti más célra használhatjuk fel, pl. acélplaliackokba tölthetjük. Különösen lehetséges az első vagy második folyósított gáznak hidegforrásként való felhasználása mellett gázoknak 45 desztilláció révén valló elkülönítésére vagy egyes gázokn ak gázelegyek bői ikondenzálással való kiválasztására szolgáló telepet, pl. oxigéntelepet üzemben tartani. Ha a második gázt vagy az ilyen elkülönített 50 folyósított gázt megfelelő alá csőn y hőfokon folyékony vagy szilárd állapotban szállítunk a kiindulási helyre vissza, akkor ezt ott az első gáz megfelelő mennyiségéneik folyósítására (pl. a fent ismer- 55 tetett elrendezésiben) haszonsíthatjuk, a gáznyomásoklat pedig úgy kell megválasztani, hogy most az első gáz legyen magasiabb forrpontú, mint a másik, vagyis az első gázt fokozott, a másodikat csöíkken- 6" tett nyomás alatt tartjuk. Ilyen módon tehát az eredeti célra használt energiainenynyiség egy részét visszanyerjük, s az energiaszükségletet a veszteségek fedezésére csökkentjük. A módszert egyszerűsíthet- 65 jük, ha a kiindulási helyen az első gáz folyósítására való telepben már eleve a második gázt használjuk hidegszolgáltató közegként. Hogy a hideg-visszanyerési folyamatot jobban szabályozhassuk s a ter- 70 melési helyen fellépő üzemzavarok esetén is zavartalanul mehessen végbe a gáz szállítása, mindkét gáz számára a kiindulási és az éíkezési állomáson, de különösen az érkezési állomáson, az ott felhasz- 75 nállandó gáz számára hőszigetelt készlettartályokat építünk. 1. példa: Metánt bármely ismert módon folyósítunk és hőszigetelt tartályban 164° hőmérséken a rendeltetési helyre szállí- 80