104086. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet örvénylő áramlás előidézésére közegáramjárta csövekben

— 2 — A találmány szerinti fő mechanikai előny t eli át az, hogy a l egnagyobb sebességnek a csőfalakra való kitolásával és az álló örvények elkerülésével a csövek tisz-5 tá'k maradnak. Ez az előny a melegátszármaztatás terén is tökéletesítésnek bizonyul és a találmány szerinti hőtechnikai fő előnyük a következők: 1. Kiküszöböljük a gáznak, gőznek viagy 10 folyadéknak eddigi csőMmenti, nyugvó határrétegét, amely a mondott anyagoknak rossz hővezetőképessége mellett tudvalevőleg hőszigetelő hatást kelt. 2. Fokozzuk az abszolút sebességet és 15 evvel egyetemben a miélegátszármaztatás koefficiensét is. Nusselt szerint közönséges axiális áramlásnál a melegátadási koefficienst már maga a közepes sebesség növelése is fo-20 kozza. Ezenkívül még egy fontos előny mutatkozik, és pedig az u. n. hőtechnikai katalitikus hatás, amily tud vei evőieg ott lép fel, ahol a fal izzóvá válik és abban mu-25 tatkozifc, hogy a még eléghető gázok utólag lángra lobbannák. Kazánok lángcsöveiben például, ahol a találmány szerinti szerkezetet közvetlenül a lánghíd után kell elrendeznünk, ilyen 30 hatás lép fel, mert a készülék izzóvá válik és mint olyan hőtároló, amely az éghető gázok lángralobbanási hőfokánál magasabb hőfokokra is hevül, a légfelesleggel kevert éghetetlen gázokat meggyújtja és 85 így füstmentes tüzelést tesz lehetővé, anélkül, hogy nagy légfelesleggel kellene dolgoznunk. A rajzok a találmány szerinti szerkezet kiviteli példáit vázlatosan tüntetik fel. Az 40 összetartozó 1—3. ábra kazánlángcsőnek három, egymásra merőleges metszete. Az (f) láng-esőben van az (r) rostély és ennek végében a szokásos (e) lánghíd. A (c) fal csupán a lánghíd védelmére való. 45 Uj már most az, hogy a találmány szerint, a lángcső hossztengelyéhez képest rézsútos fekvésű (a) falat helyezünk be, amelyet alul a (b) nyílás és esetleg felül a (1/) nyílás tör át, A (b), illetve (V) nyí-50 lásck mögött, a szokásos módon, örvényléselhárító átmeneti darabok vagy kikerekítések lehetnek. A szerkezet működésmódja a következő: Az égéstermékek keresztülmentek az 55 < e) lánghíd un és a (e) tal (2. ábra) felső élén. A lángok ezután lefelé buknak és a (b) nyílás az (f) lángcső hossztengelyéhez képest keresztirányba tereli az égéstermékeket, úgy hogy azok a lángeső belső fala mentében áramlanak, vagyis itten kör- 60 mozgást végeznek. Mivel azonban a kéményhuzat a (b) nyíláson keresztülhatoló gázáramot a lángcső hossztengelyének irányába húzni igyekszik, a két erő csavarmozgást hoz létre, amely a cső végéig 65 folytatódik. Az eset analóg a (b') nyílásra nézve, ha a (b') felső nyílást alkalmazzuk. Az ismét összetartozó 4—6. ábra más cső részletének három, egymásra merőleges 70 nézete. Az ilyen csövek túlhevítők csövei, füstcsövek, forrcsövek, kondenzátorcsövek stb. lehetnek, ahol szintén az a föladatunk, hogy a lehető leghatályosabb hő kicserélődést érjük el, valamint hogy a 75 cső-, illetőleg a belső felületeket lerakodásoktól mentesítsük. A (g) csőben ismét (a) rézsútos fal van, ezen pedig a (b) nyílás, amelyet most a (g) cső Ma és a rézsútos harántfalat le vágószel vény ha+á- 80 rolnak. Ugyanilyen módon képezhetjük természetesen az 1—3. ábra esetében is a nyílásokát, Ezt a kiviteli alakot meglevő csövekbe is betolhatjuk vagy valamely más 8f módon behelyezhetjük, úgy hogy az áttört falat tartalmazó cső egy második csőben van, 511, egy második csőhöz csatlakozik. A rézsútos falat olymódon is készíthet- 9( jük, hogy annak nem teljes felülete esik egy síkba, hanem a szükséghez képest megtörik vagy meghajlik. A találmány szerinti szerkezetet, ezen példákon kívül tetszőleges más módon is 9í ki vihet jük, például, hogy az átömlési nyílások alakját, a rézsútos fal elrendezését és kivitelét, stb. tetszőlegesen változtat juk," pl. a csőfalnak a esőtengelyre merő leges betiiremlésével létesítjük a falat. 1' Mindezt megtehetjük, anélkül, hogy az ilyen kiviteli alakok a találmány védelmi körén kívülre esnénk. Szabadalmi igények: 1. Szerkezet örvénylő áramlás előidézé- \ sére csövekben, amelyek hosszában gázok, gőzök, folyadékok, lebegő testeeskék, III. egyéb közegek vonulnak keresztül, jellemezve a cső belsejében és a cső hossztengelyéhez képest rézsúio- i san elrendezett fallal, amit egy vagy több, a cső hossztengelyéhez képest oldalt eső, tetszőleges alakú nyílás tör át.