104085. lajstromszámú szabadalom • Tűnélküli csatt lábszárvédőkhöz és egyéb ruhaneműekhez

Megjelent 1932. évi március hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI M^^m SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 104085. SZÁM. — 1/i. OSZTÁLY. Tűnélküli csatt lábszárvédőkhöz s egyéb ruhaneműekhez. Lajos Béla ny. máv. felügyelő Debrecen. A bejelentés napja 1930. évi augusztus hó 14 ike. A tűvel ellátott ruhacsattoknak az a hátránya, hogy a tű könnyen megszúrja az ember kezét, de a ruhát is rongálja. Igyekeztek már ezen segíteni különféle csattok által, de ezek leginkább azért nem voltak életképesek, mert a ruhauyelvet be kellett íűzni a csatt nyílásába, ami különösen a hátul fekvő nadrágcsattoknál nehézkes volt s egyébként 0 is nem volt alkalmas arra., hogy a gyors öltözködést elősegítse, A találmány mindezen hátrányokat úgy küszöböli lei, hogy a tűt egyszerűen elhagyja s a csattnak befűzési nyílása LŐ oldalról felhasított, úgy hogy tulajdonképpen nem is befűzni, hanem csak behúzni kell a ruhaszalagot, ami az öltözködést rendkívül meggyorsítja. A csatolt rajz a találmány négy példa-40 kénti megoldását mutatja be és pedig az 1. ábrán az egyik megoldás távlati képen, a 2. ábrán ugyanily helyzetben a máso:'f> dik megoldási alak, míg a 3. ábrán a harmadik megoldási alak van ábrázolva, a 4. ábra az előbbi megoldásnak egy leegyszerűsített alakját tünteti fel. ,-íO Az első megoldási alaknál a csattnak (2) nyílással ellátott (1) középrésze jobbról is, balról is az (5), illetve (4) toldalékszárral van ellátva, melyek az (1) középrésszel csak egyik végükön függnek :Í5 össze, míg a másik végük szabad s így a (7), illetve a (6) befűzési nyílást hagyják szabadon, melynél fogva a (3) ruhaszalag könnyedén behúzható. E mellett célszerűen a befőzési nyílások egymáshoz képest el vannak fordítva, azaz a (6) 40 nyílás alulról, a (7) nyílás felülről kez dődik. A zárást tulajdonképpen a tolda lékszáraknak éleinek sarkos kiképzése adja meg, mely a ruhát, illetve a ruha szalagot a ruhán való megfesziilése köz 45 ben sarkosan megfogja. A (3) ruhaszalagnak (3!) hegyét, hogy a ruhától el ne álljon, célszerűen a (6) befűzési nyílásba húzzuk be. A második megoldásnál csakis az (5) 50 toldalék szár van alkalmazva, mely eigyszeríűsítés főleg tömegruháknál (ka tonai felszerelések) és ruhaneműeknél használható s csupán abban különbözik az előbbi megoldási alaktól, hogy a (3!) 5b ruhaszalagvég külön befűzésére nincs' szükség, amennyiben ilyen tömegruhák nál ez nem is játszik szerepet. A harmadik megoldás tulajdonképpen nem egyéb, mint a második megoldási «o alaknak kétszeresen való alkalmazása, mi mellett a két csattot oly módon vesz szűk egymás mellé, hogy befűzési nyílásukkal ellentétesen fekszenek. Ezen megoldásnál a ruhaszalagot először a (2') f>f. zárt nyíláson átfűzzük s azután vezetjük az (5') toldalék száron át a (7) befű zési nyílásba. Kifeszített helyzetben az ilyen befűzés feszes rögzítést eredmé nyez s ezért különösen alkalmas selyem- 70 árukhoz, s más hasonló, sikamlós felületű ruhaanyagokhoz. A 4. ábrán feltüntetett leegyszerűsített : foganatosítási alaknál a (2) középrész csak az (1) szárból áll, melyhez az oldalsó (4) és (5) 75 szárak csatlakoznak. A (3) szalag befűzése itt is ugyanúgy történik, mint az előző kivitelnél.