104073. lajstromszámú szabadalom • Eszköz lábbeli vagy keztyű kifeszítésére

Meg-jelent 1932. évi március hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYT SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 104073. SZÁM. — I/b. (I/d.) OSZTÁLY. Eszköz lábbeli vagy keztyű kifeszítésére. Pál Mihály oki. mérnök Budapest. A bejelentés napja 1931. évi január hó 20-ika. A találmány lábbeli vagy keztyű kifeszítésére való új eszközre vonatkozik, mely lábbeliek esetében több tekintetben előnyösein pótolhatja a szokásos sámfá-5 fcat. A találmány szeniniti eszköz gumimiból Vagy más légátihatLan anyagból való, tákalős-zerűen fellújható és ieliújva a lábbeli vagy keztyű belső üregének falaihoz 10 tezoiruló űrös testből áll. A szokásos sámfákkal összehiaisonlítvia a találmány szerinti új eszköz egyik előnye, hogy a cipő üregének határfalaihoz bensőbben simul, mint a szokásos sámfák, 15 inelyek csak akkor felelnének meg teljesen, ha az illető cipő alakjaihoz igazodva méretre készültek, míg a találmány szerinti eszköz, erősebben vagy gyengébben felfújva, bizonyos határok közötit külön-20 böző nagyságú vagy alakú cipőkhöz is önként hozzáidomul. További előnye a találmánynak, hogy a cipő kifeszítésónek mérvét a mindenkori szükséghez képest bizonyos határok között egyszerűen vál-25 !t oktathatjuk, míg a szokásos sámfáiknál a {szabályozás czt-n lehetősége alig volt meg. Előnye a találmánynak az is, hogy használaton kívül helyszükséglete elenyésző, airni főleg utazásoknál fontos, jelentékeny 30 előny végül, hogy az új eszköz előállítási módja rendkívül egyszerű és előállítási költrégei igen alacsonyak, különösen mivel az új eszköz a tömeggyártásra minden tekintetben kiválóan alkalmas. 35 A találmányt keztyűkhöz hasznosítva megakadályozhatjuk, hogy a kimosott keztyűk száradás közben összeugorva végül is a szükségesnél kisebb méretre zsugorodjanak öss^e és ezáltal esetleg hasz iO nálhatatlanokká -"táljainak, aminek meg aka dálvozására eddig megfelelő eszköz rendelkezésre tulajdonképpen nem is állott. A találmányt még részletesebben a rajzom látható két foganatosítása példája 45 kapósán fogjuk elmagyarázni. Az 1. ábra az első foganatosítás oldalnézete, mely az új eszközt fel neon fúvott állapotban mutatja, a 2. ábra az 1. ábrához tartozó felülné- 50 ziet, a 3. ábra és 4. ábra pedig a második foganatosítás oldalnézetét az eszköz felfújt, illetve félig felfújt állapotában mutatja. Az 1. és 2. ábra szerint a í'eszítöeszköz 5f> két (al) ós (a2) lapból áll, melyek alap rajzban a cipő alaprajzi alakjához igazodó alakban vannak kiszabva. A két (al, a2) lapot egymással hajtogatott (c) oldallap kötheti össze, úgy hogy az eszköz a (b) 60 légszelepen át felfújva a cipő mellső ré szenek (cipőfejnek) üregéhez simul és azt a mindenkori fel fúvás mérvéhez képest erősebben vagy gyengébben kifeszítve tartja. Az új eszközt a cipőbe felfúvatlan fi; állapotában helyezzük, a cipőből való ki vétele pedig úgy történik, hogy a (b) légszelepet kinyitva a levegőt kibocsátjuk, mire a í'eszítöeszköz a cipőből kényelme sen kivehető és teljesen összelapítva mi- 70 nimális helyszükséglettel pl. bőröndbe csomagolható vagy al úr zsebünkben is hordható. A 3. és 4. ábra szerinti kivitel az előbbi tői abban különbözik, hogy a cipő nyak- 7; részéihez idomuló (d) nyakrésze van, úgy hogy a cipőnek nemcsak fejrésze, hanem nyafcrésze is kifeszíthető. Ez esetben a (b) légszeLep a (d) nyakrész fedőlapján van, A keztyűk kifeszítésére való eszköz elő- 8'>