104051. lajstromszámú szabadalom • Céltábla

Megjelent 1933 . évi f ebruár hó 15-én . M A GTA R KI RÍ L YI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEI RÁS 104051. SZÁM. — XIX/C. OSZTÁLY. Céltábla. Qurin Jenő faárugryáros Kirchbergr am Wechsel. A bejelentés napja 1930. évi november hó 14-ike. Ausztriai elsőbbsége 1929. évi november hó 16-ika, A szokásos kiképzésű céltáblákra való lövésnél sem a lövész, sem pedig, a szem­lélő nem látja a lőtt lyukat bizonyos tá­volságban. A találat helyét a táblán na-5 gyobb távolságra ugyanoly módon teszik láthatóvá, hogy egy rúd végén levő fe­kete lapot a találat helyére helyezünk. A találatnak e mutatása azonban nem pon­tos, a találatokat mutató személyre nézve 10 nem veszélytelen és különben is mindig csak az utolsó találatot mutatja : és az egész találati kép nem tehető láthatóvá. Úgy a lövész, valamint a szemlélő szá­mára azonban kívánatos, hogy a táblán 15 az összes eddig elért találatokat minden­kor láthassa. A találmány már most oly céltábla, amely az egymásután következő talála­tok feltüntetését oly módon teszi 20 lehetővé, hogy a találati kép úgy a lövész, mint a szemlélő számára a te kintetbe jövő távolságoknál jól látha­tóvá válik. Minthogy a lövész eddigi lö­véseinek eredményét világosan látja, a 25 következő lövésekhez különböző célzás­beli javításokat alkalmazhat könnyű mó­don, a szemlélő viszont könnyebben vé­gezhet becsléseket az eredmény tekinteté­ben s így nagyobb érdeklődéssel követ-30 heti a lövéseket. Ez előnyöket a találmány szerint úgy érjük el, hogy a céltáblát egy vetítőké­szüléken rendezzük el, amelynek segélyé­vel a céltáblán eszközölt átlövéseket mes-35 terséges fényorrással (vetítőlámpával) a vetítőfelületre, célszerűen a céltábla meg­nagyobbított képére vetítjük oly célból, hogy a lőtt lyukakat nagyobb távolságra is jól láthatóvá tegyük. 40 A rajz a találmány szerinti céltábla foganatosítási alakját példaképen tünteti fel, amikor is az . • 1. és 2. ábra két különböző kiviteli alak távlati képe. A tulajdonképeni (a) céltábla szokásos 45 kivitelű, tehát pl. kéregpapiroslemez, amelyen a fekete középpont körül kon­centrikus gyűrűk vannak. Az (a) céltáb­lát egy vetítőkészüléknek használatkor zárt (c) szekrényének (b) falában kiké- 50 pezett ablakszerű kivágásba helyezzük be. A (c) szekrénynek célszerűen a fel­tüntetett lépcsőzetes alakja van, mi mel lett az (a) céltábla a legfelső szekrény­fok (b) mellső falába van helyezve. A 55 szekrényben egy erős (d) vetítőlámpa van, amelyet egy reflektorral összekötte­tésben használunk és amelynek kikép­zése olyan, hogy a fénysugarak lehetőleg csekély oldalsó szórással vetítetnek a 60 céltáblára, amely célból a (c) szekrény alsó fokának felső (g) lapján az (f) ablak van. A második fok (h) felső lapján van az (i) vetítóernyő, amely célszerűen az (a) céltábla nagyobb léptékű képét mu- 65 tatja. A célkörök a vetítőtarcsa átlátszó helyei, míg a körök közti felületek söté­tek. A szekrény felső (h) lapján, szükség esetén (j) ablak van, amelyen a vetítő­lámpa fénysugarai átlépnek. Ha az (a) 70 céltáblán lőlyukak (átlövések) vannak, akkor a vetítőlámpának a táblára eső fénysugarai a lőlyukakon és a (j) abla­kon át a sötét (i) vetítőtárcsára esnek és ott a céltábla lőlyukainak megfelelő he- 75 lyeken nagyobbított (k) fénypontokat ké­peznek, miáltal az elért találatok na­gyobb távolságra is láthatók és állandóan az egész találatkép vetítetik. A vetítő­felületnek sötétnek kell lennie, ami zárt 80

Next

/
Thumbnails
Contents