104029. lajstromszámú szabadalom • Borotvapenge

Megjelent 1 Í).'J2. évi február hó 1-én. MAGYAR KIEÁIYI .SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 104029. SZÁM. — Ill/b. OSZTÁLY. Borotvapenge. Gillette Saíety lía/.or Co. cég' Boston, mint Kalpli E. Thompson brooklinel lakos jogutódja. A bejelentés napja 1930. évi február hó 6-ika. É. A. E. Á.-beli elsőbbsége 1929. évi november hó 27-ike. A találmány oly vékony, hajlékony borotvapengére vonatkozik, mely borotvakészülékbe befogva, a penge harántirájiyában haladó ívben meghajlik és 5 használat közben is ebben a helyzetben van. A találmány célja, hogy ia pengének ineghajlítása közbeni törését vagy széthasadását a lehetőséghez képest meggátolja. 10 E célból a találmány szerinti borotvapenge kiképzése olyan, hogy a használat közben fellépő igénybevételek, illetve feszültségek nagyjában a vágóéltől távol, a penge homlok- vagy végfelületeire korlá-15 tozódnak vagy koncentrálódnak. A találmány szerinti penge célszerű kiviteli alakjánál a pengének hasítéka van, amely a penge hosszirányában, a vágóéi mögött vonul el. A hasít ék kiképzése ég 20 mérete olyan, hogy a penge harántirányú meghajlításánál a pengében fellépő feszültségek, illetve igénybevételek nagyjában a penge végrészeire koncentrálódnak. Ennek következtében a penge vágóéles 25 hosszélei úgyszólván feszültségmentesek, úgy hogy szabadon követhetik a tartópengét behajlító szorító felületének alakját. Az új pengénél a méghajlításhoz szükséges erő is tetemesen csökken. Azon-80 kívül azáltal, hogy a hasítékvégek bőségét a penge szomszédos részeihez képest kellően méretezzük, azt az előnyt is elérhetjük, hogy a penge harántirányú meghajlításától eredő maximális igénybe-35 vétel az eddigi pengék hasonló áthajlításától eredő igénybevételnél ne legyen nagyobb, sőt annál kisebb legyen. A találmány egy- és többélű pengékre egyaránt vonatkozik és különösein kétélű pengékkel kapcsolatban alkalmazható, 40 amikor is a pengének célszerűen a két vágóéi között, a középen végigmenő hasítéka van. A találmány további ismérve az, hogy a penge végrészei vagy homlokfelületei 45 lágyabbak, mint a vágóéleket tartalmazó rész. Ezáltal az aránylag lágyabb végrészekben .az acél rugalmassági határa, akként csökken, hogy a penge gyakorlatilag minden törési vagy hasadási törek- 50 véstől ment a harántirányú mégha,jlítást létesítő feszültségi erők hatására. A rajz a találmány szerinti penge két célszerű kiviteli alakját szemlélteti. Az 1. ábra a penge felülnézete, nagyobb 55 léptékben. A 2. ábra a második kivi feli alaknak 11 gyanolyan felülnézete. Az 1. ábra szerinti pengének két egymással szemben fekvő (10) vágóéle van. A 60 (10) vágóélek között, a penge hosszirányában haladó (12) középhasítéknak hossza nagyjában a (10) vágóéi hosszával egyező. A penge négy sarkának (16) bevágásai a vágóéleket határolják és a (14) vég- vagy 65 homlokrészekbe mennek át. A bevágások az 1. ábra szerinti kiviteli alaknál pl. nagyjában derékszögnek. Az ilyen pengének harántirányban való áthajlításátó] eredő igénybevételek, illetve feszültségek 70 főleg a hasíték végeire és a (16) kivágás belső szögleteire koncentrálódnak. A pengének aránylag lágy végfelületei lehetnek; ezekben vannak a koncentrált feszültségű helyek. A lágyabb felületek 75 célszerűen a pengének <14) végrészeire terjednek ki. A feltüntetett példában a lágyabb felületeket a szaggatott (20) vo-