104004. lajstromszámú szabadalom • Bordás csövű economiser és hasonló hőkicserélő

Megjelent 1932. évi február hó 1 -én. __ MAGYAR KIRÁLYI'jnHraK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 104004. SZÁM. — Ve/2, OSZTÁLY. Bordás csövű economiser és hasonló hőkicserélő. Max & Ernst Hartmann cég- Freital i/Sa. A bejelentés napja 1930. évi augusztus hó 21-ike. Németországi elsőbbsége 1930. évi máius hó 20-ika. A találmány bordás csöveikből álló ecoinoimáféieirefere vonatkozik áramló; fűtő gázok, különösein tüzelések égési gázai sízámára A találmány célja kiilönösan a 5 bordáik javított kiképzése, nevezetesen négyzetes vagy négyszögletes bordák magassága tekintetében, a cső külső áltimérője felének sokszorosaként kifejezve. A találmány főképen négyzetes vagy 10 megközelítően négyzetes bordás csövek kiképzése oly módom, hogy a bordák magassága az alapcső felett a cső külső átmérője felének 0,1—0,6-szorosia, a borda oldala közepén méirve. 15 A találmány további tárgyai a leírásból tűnnek ki. Az összes hőkicseiréiőktől a fűtőgázok lehetőleg magas hőátvitelét a feluielegítemdő, vagy elpárologtató közegre köve 20 telik meg, a legcsekélyebb beszerzési és üzemköltségek mellett. A beszerzési költségek főképen, a bordás cső, mint a legfőbb- alkatrész súlyától, az üzemköltségek lényeigéibein a fütő-25 test humtszükségletétől függnek. Bordák alkalmazása economisereknéi közismeret es és a köralakú, négyzetes vagy négyszögletű bordákat rendszerint úgy képeiziték ki, hogy a szomszédos csö-80 vek közötti hézagot lehetőség szerint teljesen vagy megközelítően kitöltsélk, hogy a fűtőgázok a fűtőfeiületekkel liehetőleg minden iitt érintkezzenek Azt találtuk azonban, hogy a fajlagos teljesítmény 35 erősen *2gg a gázoldalon lévő fűtőfelületen felfogott hőnek a vízoldalon lévő fűtőfelületre való előnyös elvezetésétől. Ezért köralakú bordáikat alkalmazták, amelyek lényegesen kisebbek, mint az az-40 előtt szokásosak. A találmány szerint olyan négyzetes bordákat alkalmazunk, metlyek magassága a cső külső átmérője feléinek 0,1— 0,6-saorosa, melyek azon bari lényegesein többet teljesítetnek, minit az ismert kör- í5 alakú bordák, míg adott teljesítményhez ós megállapított huzatveszteséghez., lényegesen kisebb (anyagszükségletet igéinyelnek, mint az eddig használtak. A mellékelt rajzon az 50 1. ábrán (a, b, c, d) négy különféle nagyságú kör- és négyzetes borda, melyek méretezését a fél külső átmérőtől tettük függővé. A 2. ábra oly diagramm, melyben a borda- 55 magasság felett a külső csőátmérő felének többszöröseként kifejezve a hőáthatolást megegyező nagyságú köralakú ós négyzetes bordák részére (n) kg anyag számára (z) mm huzatveszteség és 1 C° 60' hőmérséklet különbségére rajzoltuk fel, még pedig az 1. ábra (a, b, c, d) bordái részére, ahol is magyarázatként meg kívánjuk jegyezni, hogy a bordamagasság az (a) esetben 0-val egyenlő, de csak a 65 körborda tűnik el az alapcsőről és nem a négyzetes borda. Mindegyik, az 1. ábrán szemléltetett bordának nagysága szerint meghatározott hőáthatolása van. E pontokat tüntettük ?ofel a diagrammban és emellett a körbordákhoz tartozó pontokat körjelekkel, a négyzetes bordákhoz tartozó pontokat pedig négyzetjelekkel jelöltüli. Az eddig használatos négyzetes vagy köralakú bor- 75 dák a 2. ábrán körülbelül az átmérő íeicnek 0.9—1.0 pontjai felett és ezeken túl fekszenek, mely körzetbe a (d) ordináta is tartozik. Két, kísérletekből eredő görbét szemléltetünk, melyek közül a négyzetes 80