103998. lajstromszámú szabadalom • Osztott tűzszekrényű gőzkazán

elhelyezett (13) vízcsövek kötik össze és ezeken fekszik a tűzszekrényt hosszában két részre oztó (6) tűzálló falazat. A (6) fal alatt van a tűztérhuzamot alkotó' na-5 gyobbik (a) tér, amelyet alul a (8) rostély határol. A (6) fal felett vonul a tűzszek­i'ényben ,a második (f) huzam. Ez utóbbi­val párhuzamos kapcsolású a (9) középső tűzcsőcsoport. 10 Az (a) tűztérbeu a (8) rostélynak foly­tatása a (14) tűzpart és a vele összefüggő hátulsó falazott tűzszekrény. Ezt a (15) osztólapok három részre osztják és pedig a közé])ső részre (amelyben az (a) tűztér-15 bői kiáramló fűtő gázok megfordulnak és a (d) nyíl irányában a párhuzamosan kap­csolt (f) ős (')) huzamokba jutnak), to­vábbá a két oldalrekeszre, amelyekbe a fűtő gázok az (f) és (9) huzamokból a ('16) 20 mellső füstszekrényen és (12, 12) jobb- és baloldali csőcsoportokon át áramlanak, majd a szokásos módon egyesülve a ké­ménybe jutnak. A tűzszekrénynek felső (f) terében van az el len. áram (17) túlhevítő 25 csőcsoport. A túlhevítő téren átáramló füstgáz mennyiség a mellső (16) füst­kamrába helyezett, elforgatható (10) lap­pal szabályozható, amellyel ez a. huzam­rész el is zárható. Ezáltal a túlhevítős 30 mértéke tá»" határok között szabályozható. Kisebb kazánegységeknél a (9) cső-cso­portra szükség nincsen, ebben az esetben a falazott és megosztott füstszekrény el­marad és a fűtő gázoknak az (a) tűztérből 35 a, második (f) huzamjáratba való átveze­tésére a tűzszekrény hátulsó végét tűz­álló fallal zárjuk el; ez esetben az (5) tűzszekrényt megosztó (6) fal sem terjed hátul egészen végig, hanem elegendő ke-40 resztmetszetet hagy nyitva a hátulsó tűz­álló falig, hogy a fűtő gázok átfordulhas­sanak az (a) alsó térből a második (f) huzamba. A kisnyomású kazánszerkezetnek ezt a 45 kiviteli alakját tünteti fel a 3. és 4. ábra. Itt a szerkezeti részek jelölése ugyanaz, mint az 1. és 2. ábrában, a különbség az előbbi kiviteli alakkal szemben abban áll, hogy a szerkezet egyszerűbb. Az (5) tűz­szekrény hátulsó részét a (8) rostély foly­tatását alkotó (18) falazat elzárja és a fűtő gázok az (a) tűztérből a (cl) nyíl irá­nyában magában a tűzszekrény belsejé­ben fordulnak át a (18) fal és a (6) meg­osztó lap között szabadon hagyott térben. A második (f) huzamtérből a fűtő gázok a mellső (16) füstszekrényen át a (18) ol­dalsó csőcsoportokba, ezeken pedig végig­haladv íi íi (11) kéménytoldatba vonulnak. Szabadalmi igények: 1. A 101673. 1. sz. törzsszabadalomban vé­dett gőzkazán további kivitele, amit az jellemez, hogy egész hosszán végig­haladó és hosszirányban megosztott tűzszekrényt és több tűzcsőcsoportot oly módon osztjuk fel huzamkereszt­metszetekre, hogy az első huzamjáratok a hosszirányban megosztott tűzszek­rény alsó része (a) a második huzam­keresztmetszetet, illetve huzamjáratot, vagy maga a hosszirányban megosztott tűzszekrénynek felső (f) része, vagy ezzel együtt a vele párhuzamosan kap­csolt tűzcsőcsoport (f) és (9), a harma­dik huzamkeresztmetszetet pedig a fenmaradó tűzcsőcsoport (12) alkotja. 2. Az 1. igénypontban védett kazán oly kiviteli alakja, amelynél a második huzamjáratot csak a megosztott tűz­szekrény felső (f) része alkotja, amire a tűzszekrény hátulsó végébe oly mó­don helyezett (18) tűzálló fal a jel­lemző, hogy a tűzszekrényt hosszirány­ban megosztó (6) lap nem terjed eddig a hátulsó falig. 3. Az 1. és 2. igénypontban védett kazán kiviteli alakja, aminek az a jellemzője, hogy a tűzszekrény oldalfalain kereszt­irányban (13) vízcsövek hatolnak át, amelyek összeköttetést létesítenek a kazán kétoldali víztere között. 4. Az 1. igénypontban védett kazán kivi­teli alakja, amit a második huzamke­resztmetszet egy részét alkotó osztott tűzszekrény felső (f) részébe helyezett (17) túlhevítő jellemez. 1 rajzlap melléklettel. I'allas nyunnla, Budapest.

Next

/
Thumbnails
Contents