103953. lajstromszámú szabadalom • Födém, különösen vasbetonfödém
szilárdabb összefüggését érjük el. Ez esetben továbbá a borítólemezeknek, előnyösen, boltozat módjára való egymáshoz csatlakozását alkalmazhatjuk. 5 A csatolt najz a találmány szerinti födémnek néhány példaképpen! megoldási alakját tünteti fel. Az L ábra a födém ívelt, horántbordás megoldási alakjának távlati nézete és 10 vészben metszete, mely a födém általános, szerkezeti összeállítását szemlélteti. A 2. ábra a födémszerkezetnek a haránt -tartókkal párhuzamos, részleges, függé-15 lyes metszete és részben nézete. A 3. ábra a borítólemezek és a harántborda közötti kapcsolatot szemléltető, részleges felülnézet. A 4—8. ábrákon a harántbordák kiilön-20 böző, keresztmetszeti alakjai, különböző szerkezetű mennyezetborításokkal láthatók. A 9. ábra a födémet vas-főtartók és a helyszínén készülő harántbordák esetére, 25 a készítés közbenső állapotában, távlati nézetben és részben metszetben mutatja. A 10. ábra a 9. ábr clllcVK megfelelő, a harántbordákra merőleges, részleges met-30 szet. A 11. ábr (i <1 födém készítési módját vasbetongerendákból álló, a helyszínén készült főtartók és akár kész, akár ugyancsak a helyszinén készült harántbordák 35 esetére, távlati képben szemlélteti Az 1. ábra szerint a vasgerendákból álló (I) főtartók közötti födémmezőket, a törzsszabadalomhoz hasonlóan, a gyárilag készült és a helyszínére szállított (B) 40 vasbetonbordák osztják kisebb mezőkre, mely bordákra az (L) borítólemezek nehezednek, még pedig a törzsszabadalomtól eltérően, nem egyszerű, felső felvekvéssél, hanem kifejezett kapcsolódással. 45 E végből, a feltüntetett példában, az ívelt alakú (B) harántbordák felső lapján ugyancsak ívelt (e) kiugrás van, melynek hosszoldalain ék- vagy fecskefarkalakú felületekkel határolt (li) hor-50 nyolc vannak meghagyva (3. ábra). E hornyok a bordák egy-egy végén tehát a ferde (v) vállfeliileteket alkotják. Az (L) lemezek hatásosan kapcsolódnak a hornyokkal, míg a szélső (Ll) lemezek a (v) 55 váll feli Hetekre támaszkodnak és ezeknek megfelelően, ferdén vannak lemetszve. A (v) felületek a bevezetésben említett, előnyös boltvállakat alkotják. Megjegyzendő, hogy az (L) lemezeknek nem kell okvetlenül ívelt keresztmetszetűeknek 60 lenniök, mert a lemezsor, a lemezeknek aránylag csekély szélessége folytán, egyenes keresztmetszetű lemezek esetén is kellőképpen igazodhafcik a (B) haránttartók ívelt alakjához. Az (e, h) részek 65 helyett, természetesen, bármily más kapcsoló mélyedések vagy kiugrások is alkalmazhatók. Mint az 1. ábrán látható, a szélső {JA) lemezeknek lefelé nyúló (L) tolda- 70 tuk van, melynél fogva e lemezek, a bevezetésben említett célból, az (I) vasgerendák alsó övére fekszenek fel. A 3. ábra jobboldali feléből látható, hogy valamennyi csatlakozásnál, tehát 75 úgy az egyes (L) lemezek között, mint a lemezsorok és a harántbordák, valamint az utóbbiak végei és a főtartók, végül pedig a szélső (Ll) lemezek és a főtartók között végigmenő, összefüggő habarcs- 80 kötést alkalmazunk. Hogy az (L) lemezek közötti hézagokat habarccsal lehessen kiönteni, a lemezek alsó hossz-szélei zártan csatlakoznak egymáshoz. A 4—7. ábrák a (B) harántbordák kii- 85 lönböző, keresztmetszeti alakjait és ezzel kapcsolatban a (b) mennyezetborítás különböző megerősítési módjait mutatják. A 4. ábra szerint a (B) bordák alsó részének vájatai, mindkét oldalon, egy- 90 egy élére állított (f) falécet fogadnak be, míg a memiyezetborításnak a törzsszaba -dalomhoz hasonló megerősítési módját mutató (összehasonlításképpen felvett) 3. ábra szerint a bordák aljához fekvő, 95 egyetlen (f) falécet alkalmazunk; az ábra szerinti megoldás egyszerűbb, mint a 4. ábra szerinti megerősítés, az utóbbi azonban biztosabb. Az (f) falécek és a (b) mennyezetborítás szerelése a törzs- 100 szabadalomban jelzett módon történik. A 6. ábra szerint a (b) mennyezetborítá'st a (B) harántborda alsó sarkain, két oldalt kinyúló (k) vaisbététeik (huzalok) segélyével kötjük a (B) borda aljóhoz. A 105 7. ábi'a szerinti megoldás a 6. ábra szerintitől csupán abban különbözik, hogy a (B) harántboírda oldalt ki van vájva ós így a kötőhxiziailok kinyúló szabad végei hoszszabbak. illetve szabadabban kezelhetőik, 110 mint a 6. ábra esetén. Ügy a 6., mint- a 7. ábra szerinti megoldás a 4. és 5. ábra szerintieiktől abban különbözik, hogy a (b) m eiiinyezetborításnak (pl. gipszhabairccsal bevonandó nádfonatnak) falécekhez való 115 szegezését mellőzi és annak közvetlenül a (B) bordák aljához való kötözését- teszi lehetővé.
