103719. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fű, tőzeg és más szétosztott állapotban levő anyagok szárítására

— 3 — hogy megfelelő mennyiségű zeg-zugos csatorna létesüljön, ha ,a nedvesség teljes elvonására egy irányban elég hosszú vezetéket nem létesíthetünk. Az egész be-5 rendezés megfelelő módon szigeteivelehet. A találmány egy másik kiviteli alakjánál a kemencébe az égési levegőt ventillátorral szállítjuk és az egész berendezésben a külső légnyomásnál magasabb nyomást 10 tartunk fenn, amikor is az egész vezeték levegő-szivárgások elkerülésére zárt rendszert alkot. Ha a berendezést működtetjük, a szárítandó füvet, nedves port vagy más anyaifi got előre meghatározott menyiségben és vékony rétegekben közvetlenül vezetjük a körülbelül 800—1000 C° hőmérséklettel a veztékbe áramló gázba az anyagot, a vezetéken átszállítjuk, majd gyakorlati 20 szempontból teljesen száraz állapotban az örvénylő mozgást létesítő tölcsérnek adjuk át. Ügy találtuk, hogy lignit- vagy tőzegpor szárítását az alkalmazott hőmérséklet 25 magas volta ellenére lényegileg tűzveszély nélkül végezhetjük, továbbá, hogy a száradás nagyon gyorsan következik be, úgy hogy a berendezés méreteihez képest nagy teljesítményt és a hő nagymérvű 80 kihasználását érjük el. Bizonyos esetekben, egymással párhuzamosan, több kanyargó csatornát alkalmazhatunk, amikor is arra ügyelünk, hogy az áram a csatornákra egyenletesen oszol-35 jék el. A találmány szerinti egyszerű eljárással és kisméretű berendezéssel hasznosíthatunk magas hőfokú gázokat és hűthetjük le e gázokat hőelvonással úgy, hogy 40 közel a gázok telítési hőmérsékletéig terjedő elgőzölgés következzék be. A találmány egy másik kiviteli alakjánál, mely például friss fű szárítására alkalmas és a szárítást két szakaszban 45 végzi, két fűtőberendezést alkalmazunk. Mindkettő a megfelelő szárítóvezetékkel, elválasztó örvénylő tölcsérrel és szívóventilátorrral áll kapcsolatban. Az első szárítóberendezés örvénylő tölcsére arész-50 ben szárított anyagot hengeres, forgó elosztószerven keresztül a második szárító berendezés legforróbb gázaiba vezeti. Az egyik vagy mindkét szárítóberendezés elválasztott forró gázai köpenyekbe ve-55 zetve a forró gázok vezetékeinek hőszigetelésére hasznosíthatók. Az első szakaszban a legmagasabb hőmérséklet körülbelül 800—1000 C°-ig terjedhet, a másodikban a hőmérséklet körülbelül 600 C° lehet. 60 A forró gázokat továbbá ott, ahol a második szárítóba belépnek, az elsőből jövő hűtött gázok megfelelő mennyiségével keverhetjük. A lehűtött gázokat és a részben szárított <>ö anyagot együtt vezethetjük a forró gázokba, amiáltal a második szakaszban való adagolást egyszerűsbítjük. Bár a példaképen vett foganatosítási alak leírásánál két fűtőberendezésről van 70 szó, használhatunk egyetlen fűtőberendezést is és a forró gázokat két áramra oszthatjuk. Az 1. és 2. ábrákon feltüntetett berendezésnél az (a) kemence (al) kibocsátó nyí- 75 lásán 800—1000 C° hőmérsékletű gázok lépnek ki; a hosszú (b) vezeték szűk vagy pedig hosszúkás és keskeny keresztmetszetű; (bl) falai előnyösen szinuszvonal szerint hullámalakúak és (2b)-nél több- 80 ízben vissza vannak hajlítva, hogy az anyag és gázok folytonosan és egyenletesen keveredjenek. A (c) tápláló berendezés két hengerből áll, amelyek hossza a vezeték szélességével egyezik meg és melyek 85 segélyével a szárítandó anyagot előre meghatározott mennyiségekben vezetjük a forró gázokba, még pedig egyenletesen szétosztott vékony réteg alakjában, mely a ferde (cl) lemezen lecsúszik és melyet <>0 a gázáram visz felfelé. A gázoknak azt a nagy sebességet, mely az anyagnak a vezetéken való átszállításához szükséges, (d) szívóberendezés kölcsönzi, mely az (e) örvénylő berendezésbe 95 torkol, amelyből a szárított anyag (el)-nél lép ki, míg a fáradt gázok kb. 100—150 C°-ig terjedő hőmérsékleten (e2)-nél lépnek ki. Ha a szárítandó anyag sajátságai foly- íoo tán nehézséggel jár a kívánt szárazsági foknak a másodperc egy töredékében való elérése, így pl. malátatörköly esetén, melynél a behatásnak alávetett felület aránylag kicsiny, kis időköz közbeikfa- 105 tása kívánatos. Előfordulhat az is, hogy a nedvességtartalomban vagy az egyes részecskék nagyságában fennálló különbségek nehezítik meg azt, hogy egyenletesen szárított terméket kapjunk. Ilyen és ha- 110 sonló esetek számára a berendezést úgy módosítjuk, hogy a szárítás több szakaszban, sorozatosan történjék. Ezáltal elkerüljük azokat a nehézségeket, melyek a gázokat léhűtő vizet csak 115 csekély mértékben tartalmazó anyagok-