103700. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés higanygőzegyenirányítókhoz

nagyságú, de ellentétes értelmű hatás kompenzálja. A felvett esetben azt az ismert elrendezést alkalmazzuk, amelynél az áramot a katódához az egyenirányító 5 fedelén áthatoló és a katódhigamyig terjedő vezetéken át vezetjük. A találmány értelmében azonban ennél az cl rendezés nél a katódáramnak csak egy része folyik ezen a vezetéken, míg a katódáramnak 10 másik része közvetlenül a katódhoz kapcsolt párhuzamos vezetéken át halad. Az áramerősségek viszonyát a vezetékkoresztmetszetek, a vezetékhosszak, illetőleg a vezetékbe iktatott külön elleuállásele-15 mek megfelelő választása által szabályozhatjuk. A találmány szerinti áramelágazás célszerűsége azzal indokolható, hogy ha az összáramot felülről vezetjük az egyenirányító 20 edénybe, ilymódon általában az anódacsőben nem kaphatunk kedvező áramsűrűségelosztást. Az ilyen elrendezésnél ellenjkezőleg túlkompenzált állapothoz! jutunk, amelynél a fényív az anódesőnek 25 az edény tengelyével szemben fekvő oldalán koncentrálódik, amely koncentráció sokkal nagyobb mértékű szokott lenni, mint az ellenkező oldalon jelentkező, fentemlített koncentráció, abban az esetben, 30 ha kompenzálást nem alkalmazunk. Ha tehát az anódacső szabad keresztmetszetét a lehető legjobban kívánjuk kihasználni és emellett minimális feszültségveszteséggel akarunk dolgozni, szükséges, 35 hogy a kompenzáló áramot a fényív áramával meghatározott viszonyba hozzuk. Célszerűen olyan viszonyt választunk, amely az anódakapcsolástó!, nevezetesen az egymásai párhuzamosan dolgozó anó-40 dák számától és azok elrendezésétől, valamint nem azonos fázisú anódaáramok behatásától (szívással fojtó hatás) függ. Ez a viszony továbbá az egyenirányító szerkezetétől, tehát a fényív hosszától és a 45 környező falak mágneses tulajdonságától is függ. P. o. az olyan egyenirányító, mely tizennyolc anódával dolgozik, mely anódák közül mindenkor három, a kerületen egyenletesen elosztott anóda párliuzamo- 50 san dolgozik, a kompenzációhoz az összáramból nagyobb részt igényel, mint p. o. egy tizenkét anódával dolgozó egyenirányító, melynek anódái közül egyidejűleg csak két, egymással diametriálisan 55 szemben fekvő anóda vezet áramot. A többi hatások, amelyeknek az anódák ki vannak téve, csak alárendelt szerepet játszanak. Az anódacsőben vagy az anódacsövön végzett hőfokmérésekkel, vagy az ÍÍQ ionizáció fokának méréseivel mindenkor megállapíthatjuk a kompenzációs álamnak azt a legkedvezőbb viszonyát, amelynél a csőkeresztmetszetben jelentkező áramkiszorítás közös, amely esetben a 65 megállapított legkedvezőbb viszonyt minden azonos üzemi feltételek mellett dolgozó telepnél megtarthatjuk. Szabadalmi igények: 1. Kapcsolási elrendezés higanygőzegyon- 70 irányítókhoz, amelynél a katódavezeték az egyenirányító felső részén át lép be az egyenirányítóba, azzal jellemezve, hogy a katódavezeték meg van osztva és egyik ágával közvetlenül a 75 katódához, másik ágával a katóda felső áramvezetéséhez csatlakozik és hogy a vezetékágakban a két vezetékág áramát szabályozó ellenállások vannak. 80 2. Az 1. igénypontban védett kapcsolási elrendezés változata, azáltal jelle mez ve, hogy a két áramág viszonya az anódakapcsolás és az egyenirányító szerkezetétől függően úgy van mére- 85 tezve, hogy az egyenirányítón belülről áthaladó áramág a befelé, az anódfényívre irányúló elektrodynamikus erőhatást kiegyenlíti. 1 rajzlap melléklettel. Pallas uyomda, iiudaiiest.