103682. lajstromszámú szabadalom • Berendezés a gépzörej kiküszöbölésére kaszkádkapcsolású, elektróncsöveknél
— 6 — feszültségelosztó mentén elrendezve, az anódvisszacsatolás és az azt kísérő torzítás keletkezését megakadályozzuk, előnyösen használhatjuk a 8. ábra szerinti 5 oldalsó kivezető kört, mely meggátolja, hogy az erősített váltóáram a feszültségelosztóba jusson. A fentiekben kiemeltük, hogy az (r) és (?) ellenállásoknak reakíánciamentesek-10 nék kell lenniök, hogy a gépzörej kiküszöbölhető legyen. E feltétel tárgytalan, ha a külső (r) ellenállás nagyon nagy a belső (?) ellenálláshoz képest. Ekkor ugyanis feltéve, hogy (p-Yg) ugyanazon 15 nagyságrendű, mint (Vb ). a 3. egyenlet a következő megközelítő alakra hozható: V,, = fj.Vg .4. Eszerint az (r) és (?) ellenállások nincsenek belolyással a (Vp ) feszültség fá-20 zisszögére. A csőtechnika mai állásán, közönséges ellenállásos csatolásnál, csak rendkívül nagy anódf'eszültségek alkalmazásával érhető el nagy (r?) viszony. Ellenben induktánciás csatolásnál (9. 25 ábra) nem nehéz az egyenáramú hálózatokban előforduló aránylag magas géphanglrekvenciáknál a fojtótekercs oly ámpedánciáját elérni, mely 10—100-szor nagyobb a cső belső ellenállásánál. Ha a 30 cső rácsa a géphangfeszültséget közvetlenül a feszültségelosztóból kapja, mint pl. az első cső a 9. ábrán, akkor az anódfeszültség" ugyanazon nagyságú és fázisú, mint a feszültségelosztó fiktív (P'i) pont-35 ján levő feszültség, mely pont úgy fekszik, hogy az (Oi—P'i) ellenállás ([^1-szer nagyobb a (Ci—Oi) ellenállásnál. Ez érvényes függetlenül attól, hogy a cső egyenirányító-e vagy erősítőként dolgo-40 zik. A gépzörejmentességre való beállítás tehát hasonló módon eszközölhető, mint az ellenállásos csatolásnál. A csövek közti transzformátoros csatolásnál is lehetséges a vég-45 cső kivezető körében egy megelőző cső révén kompenzálni a gépzörejt, A 10. és 11. ábra két transzformátoros csatolású kétcsöves készülék vázlata. Ezeknél az (S) hangszóró a két ismerte-50 tett íródszer szerint van becsatolva. Az első foganatosítási alaknál a ((<•.>) rácsnak a feszültségelosztó (G'2 ) pontja géphangfej-'zültségét kell kapnia, a másodiknál pedig az (Oa) pont feszültségét. A gép-55 hangfeszültség, melyet a (G2 ) rács kap, a (C2 —02 ) ellenállásból vett feszültségből és a transzformátor szekunder tekercsében indukált feszültségből tevődik össze. Az utóbbinak képlete: m/Vbi — ;aV cj, 60 ahol (m) a transzformátor áttételi koefficiense. Minthogy az első cső egyenirányítóként dolgozik, Vi'i VI,L vagy esetleg számbelileg valamivel kisebb. 65 Tehát a (Ci) pont beállításával a szekunder tekercsben indukált feszültség a feladat számára szükséges határok közt változtatható. Tekintettel a rács egyenáramelőfesziiltségére, fontos az, hogy a (Ci) 70 pontot nem kell a, negatív oldal felé meszszebbre tolni, mint amennyire a V01 = - Vb,/^ érték megkívánja. Az indukált feszültség elő jel változtatása ugyanis a transzformá- 75 tor primertekercsének átkapcsolása által is elérhető (10. és 11. ábra). Az így elérhető gépzörejminimum annál kedvezőbb, minél kisebb a detektorcső és a primertekercs együttes ellenállása és minél jobb 80 a használt transzformátor. A gépzörej továbbá azáltal is csökkenthető, hogy a transzformátor szekunder tekercséhez párhuzamosan (R0 ) ellenállást kapcsolunk, vagy pedig azáltal, hogy (11. ábra) a fe- 85* szültségelosztó egy részéhez párhuzamba (K') kondenzátort kapcsolunk. A találmány nem merül ki az ismertetett kapcsolásokkal, hanem más kivitelek is lehetségesek. így például úgy az izzító- 90 áram, mint az anód- és rácsfeszültségek is részben a feszültségelosztóból és részben külön telepekből vehetők. Egyetlen feszültségelosztó helyett két vagy több párhuzamosan kapcsolt feszültségelosztó is 95 alkalmazható. A csövek készülhetnek továbbá indirekt hevítésre is ós számuk háromnál több is lehet. Szabadalmi igények: 1. Berendezés a zavaró mellékzörejek ki- 100 küszöbölésére gépzörejfeszültségekkel terhelt egyenáramforrásból táplált kaszkádkapcsolatú elektroncsövek végcsőjénelc kivezető köréből, mimellett a csövek anód- és rácsfeszültségeit és 105 fűtőáramait is egészen vagy részben az áramforráshoz kötött feszültségelosztóról szedjük le, azzal jellemezve, hogy a csőfeszültségek leszedő pontjai a feszültségelosztó mentén úgy vannak el- 110 rendezve, hogy a csövekben keltett gépzörejek nem kompenzálódnak az egyes csövekben külön-külön, hanem csak a végcsőhoz csatolt hallgató készülékben.
