103682. lajstromszámú szabadalom • Berendezés a gépzörej kiküszöbölésére kaszkádkapcsolású, elektróncsöveknél

— 2 — 5—fi. ábrák liáromcsöves készüléket mutatnak a találmány szerinti kapcsolással. A 7—8. ábrák teljes, gyakorlatilag hasz-5 nálha.tó kapcsolási vázlatok vevőkészülékekhez, A .9. ábra a 4. ábra szerinti elrendezés változata, melynél ellenállásos csatolás helyett induktív csatolás van alkalmazva, 10 Végül a 10. és 11. ábrák vázlatosan mutatják, hogy mily módon érhető el a találmány s z érinti önk oimp en zál ás tran s zf orm á t or -csatolás esetén. 15 A rajzon egyöntetű hivatkozási jelek vannak használva. A váltóáramíorrás vagy a gépzörejes eigyenáraaniforrás pólusai közé iktatott (M—N) feszültségosztói) a cső rácsa, katódjai és anódjai számára 20 a (C, 0) és (B) áramvételi helyek vannak elrendezve. (A fix kontaktus ponttal, a mozgó kontaktusok nyíllal vannak jelölve.) Az elektródák (G, F), illetve (P)vel, a csövek izzítóáramforrásai (A)-val 25 vannak jelölve. (Ea) az anódtelepek, (Eg) a rácstelepek, (S) a hangszórók, (D) a fojtótekercsek, (K) a kondenzátorok, (II) a rácsellenállások, (r) az anódellenállások, (T) a transzformátorok és (L) a nagy 30

frekvenciájú tekercsek hivatkozási jele, Az (1, 2) és (3) indexek azt mutatják, hogy az illető elem az első, második, illetve harmadik csőhöz tartozik. Az egyenletekben (u.) az erősítése tényező, 85

(?) pedig a cső belső ellenállása. A kompenzálás hatása a valamely módon a végcsővel összekötött kivezető körben mutatkozik legjobban. Ez oknál fogva először a gépzörejeknek a végcsőben való 40 kompenzálásának feltételeit isimertetjük. A kivezető kör a véigcső anódk őrével két, teljesen különböző módon köthető össze (1. és 2. ábrák). Az egyik esetben a kivezető kör, melyben az (S) hangszóró fek-45 szik, közvetlenül vagy közvetve, pl. transzformátoron át, van az anódkörbe kapcsolva (la, illetve lb ábra). A másik esetben (2. ábra) a kivezető kör az anódkörrel párhuzamosan kapcsolt kör. Minthogy e 50 két csatolási mód kompenzálási feltételei némileg eltérők, azokat külön-külön tárgyaljuk. Az 1. ábrán, valamint a 2. és 3. ábrán is, oly elektróneső van feltüntetve, mely-55 ben az anód és a rács az (Ea), illetve (Eg) telepek egyenáramfeszültságein kívül egyegy ráhelyezett váltakozó feszültséget kap egy váltóárairniforrás pólusai közé kapcsolt (M—N) feszültségosztóből. A három (O, B) és (C) kapcsolási pont közül a két 60 első helytálló, a (C) pont pedig a feszültségosztó mentén eltolható. Ismeretes, hogy e csatolási elrendezésnél (v. ö. pl. Barkhausen, Elektronenröhren, Leipzig 1923, 39. oldal) a (C) pont- 65 nak egy (G') helyzete van, melynél az anódkör, tehát a hangszóró is váltóáramtól mentes. E jelenséget következőkép magyarázzák. Valamely elektróncsőben az (ip

) anódáram a (vp

) anódfeszültség- 70 nek és a (vK

) rácsfeszűltségnek következő függvénye: Hogy ez az (f) függvény milyen, az most mellékes. Lényeges csak az, hogy a, 75 függvény argumentuma összege a két (vp

) és pLVg) változónak. Ennélfogva a (vp

) és (vg

) feszültségek mindegyike az (ip

) anódáramtól függetlenül külön-külön változtatható, hacsak a zárjelben levő 80 összeg állandóan ugyanaz marad, vagyis ha a (vg

) és (vp

) variációi pontosan ellenkező fázisnak és egymáshoz (p.:l) arányban állnak. Ebből következik, hogy az 1. ábrabeli <C) kapcsolási pontnak az anód- 85 feszültség (B) kapcsolási pontjához képest az (O) ponttól számítva ellenkező oldalon kell feküdnie és pedig oly (G') pontban, amelyben a váltakozó feszültség értéke az (O) ponthoz viszonyítva a (B) 90 pontbeli feszültségnek (l/^) része. Ekkor a feszültségosztón a (G' O) ellenállás (l/fj.) része az (OB) ellenállásnak. Ez alapgondolaton épül a legtöbb kompenzálási kapcsolás, csak kivitelük módja 95 különböző. A többcsöves kapcsolásnál a rács a gépzörejfeszültséget nem közvetlenül ily feszültségosztóból kapj'a, hanem egészben vagy részben a megelőző csőből. Minthogy a találmány párhuzamo- 100 san kapcsolt kivezető körös végesöveknél is alkalmazandó, először e csatolási módot fogjuk tárgyalni. A 2. ábra végcsövet ábrázol oldalsó kivezető körrel. Az anódot a (D) fojtóteker- 105 csen át tápláljuk, melyről feltesszük, hogy impedanciája a cső belső ellenállásához viszonyítva nagy, még pedig az összes előforduló frekvenciák számára. Az (S) hangszóró a (K) kondenzátoron 110 át közvetlenül a cső anódja és a katód közé van kapcsolva. Célszerűen az izzószál pozitív pólusához van kötve. A csőhöz viszonyítva tehát két külső, párhuzamosan kapcsolt (PDBO) és (PKSA) áram- 115 kör van, melyek közül az első az egyen-