103655. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alkáli- és alkálföldfémek előállítására

— 205 -ban van kifeszítve, a huzalon átvezetett elektromos áram segélyével lassan felihe­vítünk. Kezdetben a bariumhidroxidból vízgőz szabadul fel, melyet a tartánnyal 5 összekötött és egy szivattyúberendezéshez csatlakozó csövecskén át kiszívathatunk. További hevítéssel azután a víz elvonása folytán a hidroxidon képződött bárium­oxidot a huzalt képező zirkónium redu-10 kálja. A gőzalakban felszabaduló bárium a tartány hidegebb részein lecsapódik, azonban sern a képződött zirkóniumoxid, sem pedig a fémes zirkónium nem illan el a redukcióhoz szükséges hőmérsékleten. 15 A periodikus rendszer negyedik főcso­portjának első alcsoportjáiioz tartozó fé­meket az előállítandó fémek sóival is reakcióba hozhatjuk. Az imént megadott célra pl. a klorido-20 kat és fluoridokat használhatjuk. Célsze­rűen azonban a nitrátokból, carbonátok­ból, sulfátokból és hasonló sókból indu­lunk ki, melyek a redukáló fémmel a reakcióhőmérséken kevéssé vagy egyálta-25 Iában nem illanó vegyületeket szolgál­tatnak. A kiindulási anyagokat a. reakció­edénybe nem kell elkülönített mennyisé­gekben bevinni, hanem ehelyett ezen 30 anyagok keverékeiből is kiindulhatunk. Ilymódon célszerűen az alkalifémek elő­állításánál járunk el, ámbár ezen fogana­tosítás alkalmas alkaliföldfémek, pl. a bariumsulfat redukálására is. Ezen keve-35 rék poralakú lehet, azonban előzetesen összefüggő alakra is hozható, hogy az­ulán vagy bármely más helyen rudacska vagy pasztilla alakjában feldolgoztassék. Ebben az esetben előnyösen nem higro-40 skopos sóikat használunk. Az a hőmérséklet, amelyen a reakciók végbemennek, nem azonos minden eset­ben, hanem különböző körülményektől, így egyebek között a reakcióedónyben 45 uralkodó nyomástól, az alkalmazott fé­mek és vegyületek féleségétől és a keve­rési aránytól függ. E hőmérséklet általá­ban 600 C° közelében fekszik, azonban ki­sebb is lehet, ami a következő példákból 50 ki fog tűnni. Ha 1 rész caesiumsulfatot 10 rész zirkóniummal együtt sajtolt ru­dacska alakjában 500 C° fölé hevítünk, úgy a caesium lassú fejlődését észlelhetjük, mely annál erősebb, minél magasabbra 55 emeljük a hőmérsékletet. Még ha a hő­mérsékletet kb. 800 C°-ig növeljük, a ke­verék összefüggő alakját megtartja. Ha ellenben más keverési arányt veszünk, a reakció lefolyása egészen más lehet. Ha oly rudacskát hevítünk fel, mely 1 rész 60 caesiumra 4 rész zirkónium ot tartalmaz, úgy 500 C= -nál explozív reakció megy végbe, amelynél a keverékben jelenlevő caesiumnak pl. 55%-a vált szabaddá. A bikromátokat és bisulfatokat is, a talál- 65 mány szerinti eljárás segélyével úgy sza­bályos lefolyással, mint pedig explozív reakció útján alakíthatjuk át. Ha cae­sium bikromát és zirkónium 1:4 arányú keverékéből indulunk ki, úgy már 300 C°- 70 nál explozív reakció megy végbe, amikor­is a caesiumnak pl. 48%-a szabadulhat fel. Ha a keverési arány 1:20, úgy reduk­ciót gyakorlatilag csak kb. 500 C°-nál ka­punk és a reakció nyugodt lefolyású. 75 Caesiumbisulfatot is már 300 C°-nál explo­zív módon redukálhatunk, amikoris a caesiumnak 97%-a szabadul fel a keverék­ből. Bariumnak, caesiumnak, rubidium­nak és hasonló fémeknek kisütőcsövekbe 80 való ismert beviteli módszereihez képest a találmány szerinti eljárás ezen célra alkalmazva számos előnyt nyújt. Az új eljárásnál pl. ki van küszöbölve azon is­mert módszer körülményes volta, amely- 85 nél az azidok bontattak fel és a talál­mány szerinti eljárás ezen módszertől kedvezően különösen annyiban különbö­zik, hogy az új eljárásnál képződő termé­kek gyakran nem illékonyak, úgyhogy 90 ezen termékeknek a kisütőcsőből való el­távolítására szolgáló külön intézkedésekre szükség nincs, A találmánynak kisiitő­csöveken való alkalmazásánál további előny, hogy a redukáló fémek, melyek 95 fölös mennyiségben lehetnek jelen, ma­guk hatnak getteranyag gyanánt, tehát azokat a nem kívánatos gázokat, melyek a cső evakuálása után a csőben esetleg még jelein vannak vagy pedig a csőben 100 esetleg fejlődhetnek, magukba felveszik és ily módon ártalmatlanná teszik. Az el­járás segélyével a kisiitőcsőben előállí­tott alkali- és alkaliföldfémek, melyek pl. a falon csapódnak le, szintén nagy mér- 105 tékben mutatnak getterhatást és az ezen célra általában használatos magnesium­mal szemben azit az előnyt nyújtják, hogy elpárolgási hőmérsékletük a inagne­siuménál magasabb. Magnesium ugyanis 110 gyakran már párologni kezd, még mi­előtt a cső fémrészeiben okkludált gázok ezen részekből elégséges mértékben ki­hajtattak volna. Iners gázok, mint nemes gázok jelenléte, melyek gyakran képezik 115 kisütőcsövek töltését, a leírt reakciókat hátrányosan nem befolyásolják, hacsak a nyomás nem túlságosan nagy.

Next

/
Thumbnails
Contents