103648. lajstromszámú szabadalom • Siklóhajó
— 189 -számt első siiklófelület terheléséit, növelné (ami eillenállásnövekedéssel jár), hia pedig a nyomásközéppont mögé kerülne a súlypont, az első siklófelület a vízről fel-5 emelkedik. A találmány szerinti siklóhajó úgy fogható fel, mint a 102.032. 1. sz. törzsszabadaloim szerinti siklóhajónak egy kiviteli alakja, melyhez hátul még szintén csak 10 stabilizált<»• szerepét vivő, (12) hosszíiságú siklófelület van hozzáépítve, minek következtében a terhelés súlypontjának a fősiklófelület nyomásközéippontjához viszonyítva nagyobb vándorlása válik le 15 lioiővé, ami a terhelés útikiözibeni változása folytán szükséges is lehet, így pl. utasok ki- és beszállásakor, hosszabb úton az üzemanyagtartályok ürülése folytán, továbbá hadicélból aknáik:, torpedók leriáká-20 sánalk és kilövelásének következményeké -pen. A találmány szerinti kivitel továbbá a, hosszlengések (dinamikus hosszstabilitás), valamint a hulláimos vizén fellépő ütéseik további csökkenését vonja maga 25 után, anélkül, hogy ezt a csökkenést az ellenállásinak olyan mérvű növekedése árán kelleme elérni, amilyennel az ismeretes többfelületű siklóhajókon tényleg szo,káis is. 30 Mint említettük, az eddigi többfelületű és így többlépcsős siklóhiajókon az egy másutáni (tandem) elhelyezésű silklófelü letek szélessége egyenlő, vagy közel egyenlő volt és a felületeknek a menet -35 iránnyal képezett beállítószögeli, úgy az oldaléleken (a), mint a gerincen (8) egymásközt egyenlők voltak = a2 —. .. an és pi = ,32 = (3n ) a lépcsők magasságai szintén és így a lépcsők éleinek egymástól való 40 távolságai is (lx = 13 = == 1„), masszával a hajófenék oldalnézetben egyenlő fogazatú fűrész képét nyújtotta, ami még másképen annyit jelent, hogy oldalnézetben a siklófelületek (el, e2 45 en ) legalsó élponitjai egy egyenesen fe küdtek. . Jelen találmányt alkotó siklóba jón, me lyet az 1. ábra oldalnézetben, a 50 2. ábra felülnézetben, a 3. ábra pedig a 2. ábra Y—Y szerinti, azaz a középső, vagyiis a fősiklófelület végéneik keresztmetszetében mutált, a fentiekkel ellentatben a siklófelületek lépcső-55 jének (Bi Bs, B3) szélessége különbözik egymástól oly módon, hogy a középső fősiklófelület — meily a terhelés legnagyobb részét van hivatva hordani — lépcsője a legszélesebb, míg az előtte levő felület lep csőjének (Bt) és mögötte levő felület lép- 60 csőjének i(Bs) szélessége — mely utóbbi felületek stabilizátorként működnek —• kisebb (B^Bj és (B2 >B8 ), valamint szükség szerint, illetőleg a sebességtől és a terheléstől függően a két stabilizátoríelü- 65 let lépcsője egymás között sem; egyenlő szélességű (Bx ^ B8 ). Találmány szerűen továbbá a fősiklófelület élének legalsó (e2) pontja (a K gerincvonalon) egy bizonyos (X) távol-sággai alatta van, az, első és a 70 harmadik, vagyis a stlabilizáitorfelülietek, legalsó (ei) és (es) élipontjait összekötő egyenes,nek, vagyis az (a-a) alapvonalnak, azaz: (X>0), továbbá az első és második lépcső (e0 és tea) élpontjának (li) távol- 75 sága, valamint a második és harmadik lépcső (es) és (ea) élpontjának (I2) távolsága egymástól különböző lesz, a sebességnek és terhelésnek megfelelően (lx = I2). Végül pedig különbözik a találmány 80 szerinti siklóhajó az eddigiektől abban., hogy a siklófelületek ([J) beállítószöge úgy a fafelülete (62) pontjánál, mint a stabiiizátorfelületek :(ei, e») pontjánál, vagyis a (K) gerincvonalnál nagyobb, 85 vagy határhelyzetben akkora, minit e felületek (a) beállítószöge a megfelelő keresztmetszeteik (Oa) oldalélei tájékán, azaz Pi > a u P2 > 1*2) ös > és hogy a felületek beállítószöge a (K) gerincvonalnál a követ- 90 kező módon sorakozik nagyság szempontjából egymásután p3 > > (3a , ahol az egyenlőségi jel ismét határesetet jelent-Szabadalmi igények: 1. 102.032. 1. sz. törzsszabadalom szerinti 95 siklóhajó kiviteli alakja, hároim siklófelülettel, melyre jellemző, hogy a törzisisiziabadalom szerinti fcéitfeilületű siklóhajóhoz hátul harmadiknak csatlakozó siklófelület lépcsőjének széles- 100 sége szintúgy, mint a mellső lépciső szélessége kisebb, mint a középső fősiklófelület szélessége, (B2 >BX ) és (B2 >B3 ) s hogy a fősiklófelület (e2) élének legalsó pontja a két másik stabilizátor- 105 felület legalsó pontját összekötő egyenes alatt fekszik (X>0). 2. Az 1. pont szerinti siklóhajó kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a fősiklófelület (p2 ) beállítószöge nagyobb, ha- 110 tárhelyzetben akkora, a. hátsó siiklófelület (ps ) beállítószöge pedig kisebb,
