103644. lajstromszámú szabadalom • Gőzfejlesztő berendezés
— 2 — ni Hz, azzal jellemezve, hogy a túlhevítőelemek gőze felületi hőkicserélőtesitekhez áramlik, melyek egy vagy több különálló elgőzösítö vízterében, vagy pe-5 dig a kazán ós egy vagy több külön elgőzösítö vízterében vannak, azon óéiból, liogy a kazán csöveiben fejlesztett gőzmennyiségen kívül ugyanazon nyomáson további gőzanennyiségeket fej-10 lesszünk. 2. Az 1. igénypont szerinti gőzfejlesztő berendezés megoldási alakja, azzal jellemezve, hogy az elgőzösítők, vagy pedig az elgőzösítők és a kazán hőkicse-15 rélö elemei egy vagy több fűtő csőkígyóból állanak, melyek egy vagy több egymástól független gőzárammal kapcsolódnak, mely utóbbiak sorba kapcsolt tíVlbcvítoelemeket tartalinaa-20 inak. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti gőzfejlesztő berendezés megoldási alakja, azzal jellemezve, hogy az egyik elgőzölögtető a fő gőzfejlesztő henger gő-25 zenek vízleválasztója gyanánt működik. 4. Az 1—3. igénypont szerinti gőzfejlesztő berendezés megoldási alakja, azzal jellemez,ve, hogy az egész fejlesztett 30 .gőzmennyiség az összes túlhevítőkön áthalad. 5. Az 1—4. igénypont szerinti gőzfejlesztő berendezés megoldási alakja, azzal jellemezve, hogy a, kazánban és elgőzö-35 lögtetőben vagy elgőzölögtetőkben különböző folyadékokat forralunk. 6. A 2. igénypont szerinti gőzfejlesztő berendezés megoldási alakja, azzal jellemezve, hogy az elgőzölögtető vagy el-40 gőzölögtetők gőzét valamely turbina közbenső gőzhevítőjében a gőz ismételt túihevítésére használjuk, mimellett a gőzhevítő magasabban lehet elhelyezve, mint az elgőzölögtető hengerek, miál-45 tal a rendsz?r ezen alkatrészei között természetes áramlás jön léire és a hevít őben lecsapódott víz súlyánál fogva visszatér az elgőzölög tetőbe. 7. Az 1—6. igénypont szerinti gőzfejlesztő berendezés megoldási alakja, ax- 50 zal jellemezve, hogy az első túlhevítőelem az égési tér kevésbbé meleg gázai hatásának van kitéve és gőze a füstgázok fő áramlási irányát tekintve, a füstgázokkal ellenáramban mozog, mi- 55 mellett a második túlhevítőelem a melegebb füstgázok hatásának van kitéve és gőze a füstgázokkal párhuzamos áramlásban mozog. K. Az 1—7. igénypont szerinti gőzfejlesztő 60 berendezés megoldási alakja, azzal jellemezve, hogy az égési tér fala kizárólag vízcsövekből áll, melyek meghosszabbításaikkal együtt az egyedüli alkatrészek, melyek az égési tér sugárzó 65 melegének közvetlenül vannak kitéve és kizárólag ezen részek azok, melyekben a víz csakis önsúlyának hatása alatt áramlik. 9. Az 1—8. igénypont szernti gőzfejlesztő 70 berendezés megoldási alakja, azzal jellemezve, hogy azon kazáncsövek, melyek menten vagy melyek között a füstgázok a túlhevítőtér felé haladnak, az égési tér falát képező csövek víz- 75 áramlásába kapcsolódnak be. 10. Az 1—9. igénypont szerinti gőzfejlesztő berendezés megoldási alakja, azzal jellemezve, hogy a távozó gőz végleges hőfokát az egyik elgőzölögtető 80 hőkicserélőjében áramló gőz térfogatának változtatásával szabályozzuk, vagy pedig azáltal, hogy egy vagy több elgőzölögtetőben a víz szintjét szabályozzuk, pl. különálló tápvíz-szállító beren- 85 dezés, vagy pedig egy vagy több elgőzölögtetőből, vagy valamennyiből esetleg a kazánból is eltávozó gőzmenynyiség fojtása által. 11. Az 1—10. igénypont szerinti gőz,fej- 90 lesztő berendezés megoldási alakja, azzal jellemezve, hogy egy vagy több, vagy valamennyi elgőzölögtető egy vagy több egymástól független tápvízszállító berendezéssel áll kapcsolatban, 95 esetleg olyanokkal, melyek a hengert vagy a hengereket nem táplálják. 17 rajzlap melléklettel. Pallas nyomda, Budapest,