103644. lajstromszámú szabadalom • Gőzfejlesztő berendezés

— 6 — tett légszivattyú szívja ki és szállítja a kéiménybe. A rajzom látható (1) égési térnek a vízcsövekből álló, ismert szerkezetű, tölcsé-5 res (19) leneke van. Nyilvánvaló azonban, hogy az égési térnek bármilyen, egyéb szerkezetű feneke is lehet és hogy az égési tér alsó része tetszés szerint átalakítható tüzelőanyag gépi adagolása, 10 vagy olajégők, gázégők stb. számára. A 11. ábra szerinti megoldás niagy általánosságban a 10. ábra szerintihez, hasonlít. A (8) henger azonban, valamint a (9) elgőzölögtető a berendezés hátsó (részén 15 foglalnak helyet. Az (5) és (6) vízcsövek, melyek az égési tér hátsó' részét bélelő (2) vízcsövek meghosszabbítását képezik, az egész égési téren átvonulnak. A (8) hengert a (oa)-val jelölt és eredményvo-20 nallal berajzolt helyen is elrendezhetjük. A (12) ábrán látható megoldásnál, mely lényegében a 10. ábra szerintihez hasonlít, az égési tér hátsó részét bélelő (2) vízcsövek folytatását képező vízcsövek; 25 részben az égési teret egész szélességében: keresztezik (5, 6a) csövek, részben a 10. ábrán látható módon meg vannak hajlítva, 1.5, 6b) csövek. A 12. ábrán látható kazánnál a gőz áramlása kissé különbö-30 zik a fentebb leírt megoldások gőzá,rámától. A (3) hengerből és (9) elgőzösítőből a gőz a (10) csöveken át a (11) csőkapcsolóhoz áramlik, honnan a (12) csövön át a (20) és (21) túlhevítő fokoziatok-35 hoz jut, melyek az első túlhevítő elemihez tartoznak. A gőz, ezen két fokozaton egymásután áramlik át és azlután a (13) csövön keresztül a (9) elgőzöisítő (14) liőkicserélő csőkígyóhoz jut. Ennek elhagyása 40 után a gőz a (15) csövön át a második túlhevítő elem (22) és (23) fokozataihoz, áramlik, melyeken egymásután (serieisben) halad keresztül. A gőz, ezután a kazántelepet a, (16) csövön át hagyja, el. 45 A (13) ábra szerinti foganatosítási alak1 lényegében a 10. ábra szerintihez, hasonlít. A különbség mindenekelőtt az, hogy ai (4) túlhevítő kantra az (1) égési tér fölött keresztirányban nagyobb helyet, fog-50 Ja! el és az égési tér hátsó részét bélelő (2) vízcsövek folytatását képező (5) éis (6) vízcsövek a (6) helyeken egymástól távolabb fekiisziiek, hogy ezáltal az (1) égési térből a (4) túlhevítőbe áramlló íüsitgá-55 z,oknak az áramlás számára nagyobb szabad keresztmetszet álljon rendelkezésükre. A (14) ábra szerinti megoldásnál, mely lényegében a 10. ábra szerintihez hasonlít, a találmány egy lényeges további 00 jellemzője látható, meily az égési tér hátsó részét bélelő (2) vízcsövek lolytaitását képező (5, 6) és (24) csövek kialakításában áll. Ezen vízcsövek a,z, (5) és (24) helyeken egymást érintik vagy tűzálló burko- 65 lattal vannak ellátva azon céiiból, hogy ernyőt vagy gátat képez/jenek, a JÜSÍLgázok számára, mely egyúttal a (4) tiílhevítő tér feneke és a (7) valamint a, (8) túlhevítő eleímeket az égési tér lángjai 70 közvetlen hatásától megvédi. A (24) ernyő az, égési tér mennyezetét, képezi ég a lángoktól a (3) hengert védi meg. A gőz áramlása, úgyanúgy történik, amint, az a 10. ábrán látható. Az elgőzö- 75 lögtető vagy elgőzölögtetők azonban a (27) függőleges, hengeres tartányokból állanak és előnyösen a (4) túlhevítőtéren kívül vannak elhelyezve. A (27) elgőzölögiteitőben lévő hőkicserélő test hajtű- 80 alakra görbített (28) csőből áll, melynek mindkét, vége a (31) lemezen hatol át. Ezen leimez alatti tér két, részre van osztva, melyek közül a (29) a,z, első, (8) túlhevítő eleimből a (13) csövön át áramló 85 gőz bebocsátó tere, míg a (30)-cal jelölt tér, mint gőzkiboesátó működik azon gőzmennyiség számára, mely a (28) csövön át áramlott és kissé1

lehűlt, a (27) elgőzösítőben azáltal gőzt fejlesztve, A (31) 90 térből a gőz (15) csövön át a második, (7) túlhevítő elembe áramlik, ahol azt a túllievítési hőfokot veszi fel, melyet a (16) kivezető csőben eléírni akarunk. A (27) elgőzölög,tetőben közvetve fej- 95 lesztett gőz a (10) csövön vagy csöveken át a (3) hengerbe jut. A (27) elgőzölögtető víztere a (3) henger vízterével a (35) cső útján ka,pesclódik. Ilyen módon a (27) edényben egy bizonyos vízszin tartható 100 fenn, melyet kézzel vagy önműködően szabályozhatunk, például a gőz fojtása által, ami a (32) kéziiszelep vagy önműködő szelep segítségéivel a, (10) csőnél történik. A (28) U-alakú csövön átáramló 105 gőz, által leadott melegmennyiség a, (27) taortány víznívójától függ, melynek változtatásával tehát a, telepből végleg eltávozó gőzniennyiség hőfokát, könnyen szabályozhatjuk. 110 Ezen végleg eltávozó gőzmennyiség hőfokát a (33) összekötő csővezetékkel is szabályoz,hatjuk, melynek (34) szelepe van. Ezen szelep a gőzt a (27) elgőzölögtető (29) bebocsájtó kamrájába vezető (13) 115 cső és a (15) cső között fekszik, mely a gőzit a (30) kiboeisájtótérből elvezeti, A (34) szelep lehet önműködő vagy kézi-