103561. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kemence szemét, valamint más házi és ipari hulladékok elégetésére
— 2 — tüzelő rostélyról a kemence ajtó nyitása nélkül ós kotróvas alkalmazása nélkül jut a fő tüzelő rostélyra, ami hőgazdasági szempontból nagy előnyt és haladást 5 jelent. A (20) rostélynak önmagában véve tetszés szerinti szerkezete lehet. A rajz a találmány szerinti eljárás foganatosítására különösen alkalmas elrendezést pél-10 daképen tünteti fel. Ez a rostély a vízszintes hossztengelyhez részarányosán elrendezett két (20) rostélysorból áll, amelyek a (21) fogazott rúd vagy csigamenetes orsó és a hozzátartozó (22) fogas vagy 15 csigakerék révén a kemence közepétől kifelé mozgathatók. Ezen célból a (20) rostélysorok a (18) görgőkre vannak ágyazva, amelyek önmagában véve ismeretes módon a kemencével helytállóan 20 összekötött (31) síneken futnak. A kemence mellső oldalán levő (14) kotrónyílás és a (20) rostély között a (15), lemezzel csuklósan összekötött (13) fedő lemez van, amely alatt a (20) rostély 25 mellső része eltolható. A (20) rostély hátsó része a (16) lemez alatt mozog, amely egyidejűleg a kemencefalazat egy részét, valamint az öntött vasból való (17) rostélyágyburkola-30 tot hordja. A (17) rostélyágyburkolat mindkét oldalán öntött vasból való oldalgerendák futnak, amelyek a (31) vezetősínek tartóihoz vannak erősítve. A (20) rostélysor kicserélhető rostélyrúdjai a 35 (18) görgőkkel összekötött (19) kereten nyugszanak. A (20) rostély alatt a töltő garat alakjában kiképezett (3) utóégési tér van, aminek következtében az utólagos el-40 égésnél keletkező lángok és a salak melege közvetlenül a fő tüzelő rostélyra hat. A töltő garat alsó szűkített (4) része a mellső oldal felé a forgatható (23) ajtóval és a hátsó oldal felé a (29) rostéllyal 45 van elzárva. A (3) utóégési tér mögött a (27) ajtó segélyével többé-kevésbé elzárható (25) csatorna van, amelyen át az égési levegő bevezetése történik. A csatorna torkolatához a bádogból vagy más 50 alkalmas anyagból készült (26) összekötő darab csatlakozik, amely a másik oldalon a (29) rostélynál, illetve a (23) csapóajtó kereténél végződik és ily módon a (25) csatorna, valamint a töltő garat alakú 55 utóégési tér között légmentes összeköttetést létesít. A (26) összekötő darabon alul a (28) tisztító vagy kiürítő nyílás van. A (29) rostélyrudak felső vége a (30) kereten nyugszik, amely egyszersmind az ívalakú (26) összekötő darabot, valamint a 60 (25) csatorna belső falazatot hordja. A fő tüzelő rostély alatt fekvő és utótüzelő rostéllyal ellátott, töltő-garatalakú (3) utóégési tér az ismeretes laposabban kiképezett salakrostélytereket helyette- 65 siti. A (3) térnek ez utóbbiakkal szemben az az előnye, hogy az izzó réteg magassága nagyobb és a levegő hozzávetése aránylag kis felületen történik. A levegő ennélfogva többé-kevésbé az egész izzó 70 réteg minden részét kénytelen átjárni, miáltal erős utóégés és ennek befejezése után az égési maradékok erőteljes hűtése illetve a friss levegő megfelelően erősebb felmelegedése következik be. 75 A (29) utótiizelő rostély fölött levő tér légkamrát képez, amely a kemence üzeméhez szükséges sűrített levegő nyomása alatt áll. A találmány szerint kiképezett szemét- 80 égető berendezés több egymás mellé épített kemencéből áll, amelyek szemét- és tüzelő terei egymással összeköttetésben állanak. A kemence üzeme és működési módja a 85 következő: Üzem közben a (29) utótüzelő rostélyon levő izzó parázsrétegnek a (25) csatornából jövő és a forró kemencefalaktól már előmelegített friss légáram hatása alatt 90 erőteljes utóégése megy végbe. Az emellett keletkező égési gázok és lángok a forró égési maradékok által is hevített égési levegővel együtt a (20) rostélyon levő, önmagában véve nehezen elégethető 95 szemét gyors elégését nagymértékben biztosítják. A szemét elégethetősége azonban azáltal is fokozódik, hogy előzőleg a (7) rostélyon való fekvés közben részben a (20) főtiizelő rostélyon keletkező égéstér- 100 mékek, valamint a (2) parázsréteget körülvevő tűztérfaíazat és a megközelítőleg azonos tüzelőtér-hőmérsékleten levő (8) gyújtó boltív sugárzó melegének hatása alatt minden oldalról erősen felme- 105 leg'szik, részben pedig az ezekben az égéstermékekben tartalmazott fölös égési levegő révén gyorsan meggyullad és így a szemét hatásos előégését érjük el. Az előégés olymódon megy végbe, hogy 110 a (2) térben levő szemétadag égési időtartama alatt az (1) térben levő szemétadag helyén megmarad. Az égési maradékok eközben a (3) tértől eltávolíthatók, ami csak egészen rövid időt vesz igénybe. 115 Másrészt a kemence (1) terének további szemétadaggal való megtöltése azalatt
