103560. lajstromszámú szabadalom • Központi fűtést szolgáltató fürdőkályha
— 3 — levezetés után vezetjük ki a (23) csaptelepen, nem pedig a szokásos módon, t. i. úgy, hogy a felső, egyúttal tartó (44) csövön és a (43) zuhanyon át nyomatjuk ki 5 a kályhából, — hideg víznek a kályhába a csaptelepen keresztül való beengedésével —, minek következtében itt a (44) tartó nem is áteresztő cső, hanem tömör rúd, vagy zárt csődarab. 10 Mint említettük, a kályhán a 4. ábrában metszetben látható, különleges csaptelepet alkalmazzuk. A hideg vizet a (45) csőből a (46) csap nyitásával közvetlenül a (47) kifolyón, vagy a (48) zuhanycsap 15 elzárásával, a szokásos (43) zuhanyon át eresztjük ki; a meleg vizet a (22) eső (49) folytatásán keresztül az (50) csap nyitásával ugyancsak a (47) kifolyóba, vagy a (43) zuhanyba eresztjük. E célból 20 a csaptelep ketté van osztva hosszában az (51) válaszfallal, emellett a (46) és (50) csap mellső tere egymással szabad összeköttetésben van, hátsó részük azonban az (52) fallal el lévén választva egymás-25 tói, az (50) melegcsap mögötti tér a (49) és (22) cső útján a melegvíztérrel, a (46) hidegcsap mögötti tér pedig a (45) hidegvíztápcsővel van összekötve. Szabadalmi igények: 30 1. Központi fűtést szolgáltató fürdőkályha, a kályhahengerben közbülső harmadik köpennyel vagy benne elrendezett spirális vagy más, bővebb csővel kettéosztott, az alsó kályharész-35 ben a tüzelőteret körülvevő víz térrel, az utóbbi víztér felső részéből kiinduló és a kályha fűtővízterének felső részéből kivezetőcsőhöz kapcsolódó radiátorvezetékkel, s ugyané víztér alsó 40 részébe torkoló visszafolyóval, a kályhán átvonuló egy vagy több füstcsövel, melyeken belül a kályha a felső kályhahenger vízterének alsó részét felső terével összekötő csövek vannak 45 elrendezve, amely kályhára a tüzelőteret teljesen körülvevő kettősfalú alsórész, — mely csak a tüzelő és hamuajtó számára van kivágva — és e kettősfalú alsórész bezárta víztér alsó részét a kályha fűtőterének alsó 50 részével közvetlenül vagy közvetve, a visszafolyócsőből elágazóan, összekötő cső, vagy csövek jellemzik. 2. Az 1. igénypont szerinti fürdőkályha kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy 55 alsórésze kettősfalú hengerként van kiképezve, mely csak a tüzelő és hamuajtó számára van kivágva. 3. Az 1. és 2. pont szerinti fürdőkályha kiviteli alakja, a kályha fölött elren- 60 dezett, úszóval szabályozott táptartánnyal, melyre egyrészt e tartány oldalából alul kiinduló és felső végével a tartány vízszíne alatt a radiátorvezetékbe torkoló cső, másrészt a tar- 65 tány fenekéből kiinduló s a felső kályhahenger fürdővízterébe alul torkoló cső jellemző. 4. Az 1., 2. és 3. pont szerinti fürdőkályha kiviteli alakja, melyre ennek oly csap- 70 telepe jellemző, melyben a hideg- és melegcsap előtti tér egymással szabad összeköttetésben áll, e csapok mögötti terek azonban oly módon vannak elválasztva, hogy a meleg csap 75 mögötti tér a kályha fürdővízterének felső részével, a hideg csap mögötti tér pedig szokásosan a hidegvízvezetékkel van összekötve. 5. Az 1—4. pont szerinti fürdőkályha ki- 80 viteli alakja, melyre jellemző, hogy a tüzelő- és hamuajtót tartalmazó öntvény alul, felül az alsó kályhahengerre helyezett karikák közé van foglalva. 6. Az 1—5. pont szerinti fürdőkályha ki- 85 viteli alakja, melyre jellemző, hogy az alsó kályhahengerben elhelyezett rostélytartó egyrészt lábakon, másrészt a hamuajtó öntvényen oly módon fekszik fel, hogy ez utóbbi egyúttal oldal- 90 irányú elmozdulását is megakadályozza. 1 rajzlap melléklettel. Pallas nyomda, Budapest..