103518. lajstromszámú szabadalom • Sajtolókészülék vasúti sínekhez való használt hevederek újjáalakítására

lyukak semmiféle alakváltozást nemi szenvednek és a heveder tehetetlenségi nyomatéka nem csökken. A hevederek ilymódon való újjáalakí-5 tásának lényeges előnye, az ismert eljárásokkal szemben abban áll, hogy 9, CS&varlyukak központi vonala közelében gyengítést nem szenved és a hevederek anyagának a csavarlyukak szomszédsá-10 gában lévő része a sajtolás alatt teljesen érintetlenül marad. A tapasztalat azt mutatta, hogy a heveder elhasználódása a sínfej alsó oldalát megtámasztó felületén nagyobb, mint a síntalpra illeszkedő felü-15 létén. A találmány értelmében az elhasznált rész kijavításához (a pótláshoz) az anyagot oly felületről vesszük, mely a javítandó rész közelében van, úgy hogy az 20 anyag elmozdulása a lehető legkisebb és ez az elmozdulás a heveder szilárdsága szempontjából alárendelt jelentőségű. Ezen célból az odoron vagy a kölyűn a csavarlyukak és a sínfejet megtámasztó 25 felület között lévő lejtős felület, a kölyűn vagy az odoron lévő, szemközt fekvő lejtős sajtoló felülettel együtt működik. A mellékelt rajz a találmány szerinti sajtoló készülék példaképpen vett megol-30 dási alakját mutatja. Az 1. ábra a sínheveder-kötés keresztmetszete használat előtt. A 2. ábra az 1. ábrához tartozó oldalnézet. A 35 3. ábra az 1. ábrához hasonló keresztmetszet, melyen a sínhevederkötés használt állapotban látható. A 4. és 5. ábrák a találmány szerinti sajtolókészülék keresztmetszetei, a heveder 40 sajtolása előtt és után és a 6. ábra az újjáalakított heveder keresztmetszete. Ez az ábra a hevederre az igénybevétel esetén ható erők irányait is mutatja. 45 A hevedereket, melyek az egymáshoz viszonyítva, szög alatt álló (a, b, c) részekből állnak, ismert módon az (e) lyukakon áthaladó (d) csavarorsók a sínekre szorítják. Az (a) rész (f) felülete a sín (h) 50 fejének alsó oldalára, míg a (b) rész a sín (k) talpára van szorítva, A sín (i) gerincével szemben az (a) részben az (1) csatorna van (1. ábra). Az (f) és (g) felületek kihajlításakor, 55 meghúzott (d) csavarorsóknál, berágódás mutatkozik, azonban ez a berágódás az (f, g) felületek elhasználódása (kopása) után megszűnik, úgy hogy a heveder nem szorul tovább a sín fejéhez és talpához, hanem annak (i) gerincéhez (3. ábra), 60 következésképpen a kötés meglazul. A heveder főként az (f) felületen használódik el (kopik). A (d) csavarorsóknál a hevederek (a) részei hajlításnak vannak alávetve és a keresztmetszet veszélyes 65 része a csavarlyukak központjait összekötő A—B vonal szomszédságában van (2. ábra). A sajtolókészülék (m) kölyűjének profilja (4. ábra) a heveder teljes hossza 70 fölött halad végig. Az (m) kölyűnek a közepén hosszúkás (n) kiemelkedő része van. Az (n) kiemelkedés pontosan ugyanolyan magas, mint amilyen még a heveder eredeti alakjában az (1) csatorna és 75 egyetlen helyen sem lépi túl az (n) kiemelkedés ezt a méretet. Következésképpen a sajtolási műveletben a heveder (a) részét, melyet már melegen helyezünk az (s) odorba, a középen nem éri sajtoló- 80 nyomás, úgy hogy az (e) lyukak ezen sajtolási műveletben nem szenvedhetnek alakváltozást. A hosszirányban haladó (n) kiemelkedéshez közvetlenül oldalt a kölyű (o) és 85 (p) sajtolófelíiletei és ezekhez oldalt a (t) és (u) felületek csatlakoznak. A (t) és (u) felületek a heveder használt (kopott) (f), illetve (g) felületeinek határolásai. Az (o) és (p) sajtolófelületek az (n) résztől ki- 90 indulóan a kölyű oldalai felé lejtenek, úgy hogy az (o, n, p) profil fordított tetőalakot mutat. A sajtolási műveletben tehát a heveder kiemelkedő (ol) és (pl) részeit, melyek a 4. ábrán sűrű vonalká- 95 zással vannak jelölve, a lejtős (o) és (p) felületek segélyével oly módon sajtoljuk le, hogy a heveder anyaga a használt (f) és (g) részek felé kénytelen elmozdulni. Ily módon a (t) és (f) felületek, valamint 100 a (g) és (u) felületek közötti rések kitöltődnek és a heveder az 5. és 6. ábrákon jól látható alakot veszi fel. Az erősebben elhasznált (f) felület nagyobb anyagszükségletét azáltal fedez- 105 zük, hogy az (1) csatornával ellentétes oldalon a lejtős (q) részt, mely új hevedernél kicsiny, — mint ez a felújított hevedernél, (ql)-nél látható, — nyujtjuk. Ex a kinyujtás (lapítás) szükség esetén a no heveder (e) lyukáig terjedhet. Ezen célból a lejtős (r) felület van az (s) odoron, a heveder (e) csavarlyukai és az (f) támasztófelülete közötti részen. A sajtolási műveletben a lejtős (r) felület az (m) 115