103471. lajstromszámú szabadalom • Forgódob-tárú töltényadogató golyószórókhoz és más gépi lőfegyverekhez

— 2 — falában kiképezett (4a) Iiasíték mentén (2. ábra), elesúsztathatóan vezetődik. A legalsó töltényt (1. ábra), melynek hátsó része a tok (4') homloknyílásával szemben fek-5 Bzik, nem rögzíti a tok (4") ürege, úgy bogy az szabadon kieshetnék. Hogy ezt a nem-kívánatos kiesést megakadályozzuk, a fémhuzalból készült, rugalmas (8) kengyelt úgy rendezzük el, hogy középága 10 harántirányban feküdjék a töltény hüvelye mögött (2. ábra), szárait pedig, melyeken a hajlékonyság növelése céljából, esetleg a (8') kigörbítések vannak (1. ábra), a megfelelő tok oldalfalához rögzítjük. Ez 15 a rögzítés különbözőképen történhetik, pl. akként, hogy az említet szárak végeit a megfelelő (4) tok oldalfalaiból kiálló, visszahajlított (9) nyelvek közé szorítjuk. 20 A dobalakú tár oly célból, hogy kezelését és szállítását megkönnyítsük, a célszerűen bőrből készült (10) markolattal van ellátva, melyet a (10') kengyelek a (2) fedőhöz rögzítenek. 25 A töltényeket tartalmazó dobalakú tár s fegyverhez erősített forgó, megtámasztó szervre, ehhez helytállóan van felszerelve, mely szerv a (11) tárcsából áll (5. ábra), melyet az űrös (12) csap (1. ábra) és ennek 30 (12') karimája forgathatóan támasztanak alá. A (12) csap, a (12') karima közvetítésével, a fegyver helytálló (13) vázához van erősítve. A (13) vázba a tengelyirányban esetleg elcsiisztatható (14) cső (3. ábra) és 35 emögött a (15) závárzat van beépítve. A závárzatnak, a találmány céljának megfelelően, annak a jól ismert típusnak kell lennie, melynél, felül, egy pár rugalmas (15a) kihúzó fog (1. ábra) a megfelelő 40 (15b) csapok körül (2. ábra) forgatható, mely fogak a závárzat zárásakor az adogató szerv által hordott egyik töltény hüvelyének (5') karimájába kapaszkodnak. Amint később látni fogjuk, ugyancsak a 45 találmány céljának megfelelően, mindegyik (15a) kihúzó fognak, felül, a (15') sík mentén (1. ábra) lerézseltnek kell lennie. A závárzat visszajárásakor a megfogott töltény az adogató szervről felemelkedik, 50 amikor is a töltényt megfelelő szervek a fegyver (14) csövének kamrájával egy vonalba hozzák. A töltény a závárzatnak zárási helyzetbe való visszatérésénél a fegyver (14) csövébe helyeztetik. A talál-55 mány céljai szempontjából a töltényt továbbító szerkezet nem lényeges és annak kiképzése bármilyen lehet. Hasonlóképen a fegyver bármely más részének szerkezeti kiképzése is tetszőleges lehet, kivéve a fentebb ismertetett rugalmas (15a) ki- 60 húzó fogakat. Az űrös (12) csap tengelye a fegyver függélyes közép-hosszsíkjában fekszik, melyben a (14) csőnek és a závárzatnak tengelye is fekszik. A i(ll) tárcsát a (12) csapra 65 csavaralt, kívül kúpos (16) gyűrű rögzíti. Ha a dobalakú tárat a (12) csapra helyezzük, a dob kúpos (3) karmantyúja a kúpos (16) gyűrűin központosán beáll, a karmantyú (3') karimája pedig a (11) tárcsára fek- 70 szik fel. A (11) tárcsából, megfelelő helyen, egy vagy több (17) csap áll ki, melyek a (3') karimában megfelelő helyen kiképezett lyukkoszorú ugyanannyi lyukával kapcsolódnak. Eme elrendezés folytán a dob- 75 alakú tár, miután azt a fent ismertetett módon a (11) tárcsára szereltük, ez utóbbival, együtt forog. A (11) tárcsára szerelt dobalakú tárat helyzetében a két rugalmas (18) kilincs 80 ideiglenesen rögzíti. A (18) kilincsek az űrös (12) csap megfelelő, hosszirányú (12") hasítékaiban (7. ábra) vannak elrendezve és a (10) csapok körül (1. ábra) elfordulhatnak. A (20) rugók a kilincsek 85 alsó végére hatva, azt az űrös (12) csap köpenyfelülete felé szorítják, úgy hogy a kilincsnek (18') foga a kúpos (3) karmantyú felső szélével kapcsolódik és ily módon a dobalakú tárat rögzíti. 90 Az ürös (12) csap belsejében, a csapból felül kiálló és a (21') működtető gombbal ellátott (21) rúd van elcsúsztathatóan elrendezve. A (22) rugó által állandóan felfelé szorított (21) rúd középső (21a) sza- 95 kasza le van lapítva. A (18) kilincseit felső, lekerekített (18") végei, amikor a kilincsek a dobalakú tárat rögzítő helyzetükben vannak, a (20) rugók hatása alatt rendszerint a (21a) szakaszhoz támaszkod- 100 nak. Ha azonban a (21) rudat a szakadozott vonalakkal feltüntetett helyzetbe lenyomjuk, a pálca középső (21a) szakaszának folytatását képező, sík (21b) vállak a (18) kilincsek lekerekített (18") végei 105 alá kerülnek, melyek ilymódon kifelé szoríttatnak és a (18') fogak a (3) karmantyú széléről a szakadozott vonalakkal feltüntetett helyzetbe lefutnak. Ekkor a dobalakú tárat, mivel szabaddá vált, a felső (10) 110 markolatnál megfogva levehetjük. A fentiekben ismertetett elrendezés különösen azért előnyös, mert a tárat félkézzel tehetjük a helyére és vehetjük le onnan, aminek különösen akkor lehet 115 fontossága, ha légi járművön elhelyezett fegyverekről van szó. Ha a tárat helyére akarjuk tenni, a (10) markolatot félkézzel