103384. lajstromszámú szabadalom • Villamos távjelző berendezés
— 2 — pontok közötti jelzőkészüléknél esévét látunk, amely meghatározott feszültségnél horgonyát magáihoz húzza, és ezáltal egy (e") jelzőműszert a csiévéibez párhuzamo-5 san kapcsol. A (bi) áramforrásnak feszültsége akkora, hogy egyetlen jelzőkészülék működtetésére elegendő, két soros-kapcsolású jelzőkészülék működtetésére azonban elégtelen. 10 Nemi kell, hogy tisztáin jelzések adására szorítkozzunk, !t:111.-í11 jelzéseik adása helyett kapcsolásokat is kiválthatunk és így pl. kapcsolóikat távvezérelheltünik. A vezetékre,ndszert még jobban azáltal is kit5 használhatjuk, ha a jelzőkészülékeket polarizáljuk olykép, hogy azok csakis meghatározott áram-, illetve feszültségirány mellett jönnék működésbe. Ez esetben mindem egyes (©') összekötővezetékbe két 20 elleni étes értelemben polarizált (e) jelzőkészüléket iktathatunk, miiként azt az 1. ábra (3, 4) pánijait összekötő (e') vezetékről láthatjuk. A nyilak azon áram-, illetve feszültiségirányt jelzik, amelyek 35 mellett az egyes (e, e) jelzőkészülékek műiködésbe jönnek. A feszültségtől függő, vagyis bizonyos feszültségre működésbe jövő jelzőkész,iilékekkéint a találmány szerint előnyösen 30 oly gázszalbaiszokat (pl. neangázesöveket) alkalmazhatunk, melyek tudvalevőleg megbatározott feszültségen alul szigetelőikként viselkednek, a feszültségi ponton túl azonban vezetőkké válnak. Az eklkor 35 felvillanó, illetve világító gázszak a szokat mindjárt a jelzés leadására is felhasználhatjuk, vagy padiig egy másik, az áram áthaladásakor működésbe jövő jelzőkészülékkel vagy relaisivel soroson -fcapcsol-40 hatjuk. Ha a gáz,szakaszoknak két sarkán eltérő elektródokat alkalmazunk, úgy ezáltal a gázisziakaszokat polarizálhatjuk, úgy hogy azok az áramot csakis az egyik irányban engedik át. Különösen oly gáz-45 szakaszok előnyösek, amelyeket alacsony feszültséggel hozhatunk üzembe, amilyenek pl. a neon gázlámpák, (fcödfénylámpálk). Míg az 1. ábra szerinti kapcsolással egy-50 szierre csakis e.gy jelzést adhatunk, addig a 2. ábra szerinti kapcsolással egyidejűleg (n—1) jelzést közvetíthetünk. Az adóállomáson a (bi) áramforrás és minden egyes jelzés számára az, (si—sio) jelzőérintkezők 65 vannak. E jelzőérintkezőket az átikapcsolótnaik (ik) esúszépá 1 y á jáva 1 kötjük össze. Az áramforrást és az (li—l->) vezetékeket (z) keféik kapcsolják össze. A rajzon íeitüutietött munkahelyzetben a (3—1, 3—2. 3—5) vezetékösszeköttetések jelzések fel- 60 vélteiéire alkalmas állapotban vannak, azonban csakis az (ei, a) ós (e*, s) jelzőkészülékek fognak működni, mivel csakis az (si) és (s») jelzőéi"intkezőket zártuk, amelyek a (z) keféken és az átkapcsoló- 65 n:ak csúszópályáin á't a (3) vezetéket a (2) és (5) pontokkal összekötik. A jelzőkészüléknek áramköre a (3) es (2) pontok között a következő: Az áramforrásnak pozitív sarka, (rt) 70 gyűrű, (zi) kefék, (ka) érintkezőpálya, (la) vezeték, (ei, a) jelzőkészülék, (li) vezeték, (z2 ) kefék, (si) jelzőiérintkezők, (za) kefék, (r») gyűrű, az áraimforrásnak negatív sarka. 75 Ha az összes keleket egy érinitikezőosz fással eltoljuk, akkor az összes jelzőkészülékek, amelyek a vevőállomás, illetve jelzőálloimás (4), illetve (2) csomópontjaiból kiindulnak, a vételre készen állanak. 80 Ily módon a keféknek állandó eltolásával időszakos (periodikus) jelzéseket adhatunk. Az ismertetett berendezéssel tehát a „n" távjelzővezeéitkkel egyidejűleg (n—1) áramkört alkothatunk. Az egyik vezeté- 85 keit [a 2. ábrán éppen a (3) vezetéket] mindenkor közös visszvezetékként kapcsoljuk és e közös vissz/vezetéket cyklikus sorrendben felcserélj,ük, mimellett a mindenkor közös viisszvezieték'kónt szereplő 90 vezetéket az áramforrásnak egyik sarkához, a többi vezetéket pedig jelzőérintkezőkhöz kapcsoljuk. A 2. ábra szerinti kiviteli példánál egyidejűleg 4 (n—1) jelzést adhatunk, tehát annyi jelzésit, mint ahány 95 egymástól független és közös visszvezetéikű áramkört létesíthetünk a meglevő vezetékekből. Az együk vagy mindkét állomáson oly kapcsolószerv van, melynek ugyanannyi különböző állása van, mint 10( amennyi a távvezetékek száma. Jelen példánál tehát öt ál Iá na van. Míg a 2. ábra szerinti berendezés arra való, hogy az adóállomásról bizonyos jelzőérintkezők állását időszakosan (pe- 10Í riódikusan) átvigye, addig a 3. ábra szerinti ingeoldásnál a (G) adóállomás jelzőérintkezőinek állását az (E) vevőállomáson esetről esetre megvizsgálhatjuk. A (G) adóállomáson a (si, sio) jelzőérint- n< ke-/,ők egy-egy gázszakasszal I (g) ködfénylámpa, illetve neon gázlámpa] sorosan kapcsolva, az (li, L) vezetékek közé az összes lehetséges kombinációkban