103248. lajstromszámú szabadalom • Parkettapoló készülék, önműködő viaszolószerkezettel

Megjelent 1931. évi augusztus lió 192-én. MAGYAR KIRÁLYI |H| SZABADALMI BIRÓSÁ6 SZABADALMI LEÍRÁS 103248. SZÁM. - XVIII/a. OSZTÁLY. Parkettápoló készülék, önműködő viaszoló szerkezettel. Kálmán Lajos és Fokos Jenő magántisztviselő Budapest. A bejelentés napja 1930. évi október hó 20-ika. A parkettpadló fényesítésekor a ke­ményfa deszkalapokat, ismert módon, előbb viasszal keli bekenni, az ekként előkészített padlót keféléssel vagy törlés-5 sel fényesítjük. Az utóbbi idő gyakorlati tapasztalata azt mutatja, hogy a padló­ápolás akkor végezhető gyorsan, kevés fáradsággal és egyenletesen, ha a fel­használt viaszréteg lehetőleg vékony és 10 a fényesítendő deszkalapokon egyenlete­sen van elosztva. Ezt a eélt, ismert mó­don, úgy lehet elérni, ha a viaszt nem szilárd alakban használjuk, amidőn a többnyire téglányalakú viaszdarabbal 15 dörzsölik a fényesítendő deszkapadlót, hanem a viaszt, oldott állapotban, por­lasztó fecskendővel szórjuk szét a fé­nyesítendő padlóra. A padlófényesítés művelete tehát két részből áll: 20 először a porlasztóval a folyékony viaszt a fényesítendő tárgyra, vagyis a parkettpadlóra fújjuk; másodszor az ily módon előkészített, padlót keféléssel, dörzsöléssel fénye-25 sítjük. A találmány értelmében szerkesztett készülékkel ezt a két műveletet egyidejű­leg végezhetjük. A csatolt rajz 30 1. és 2. ábráján az eljárás magyaráza­tára szolgáló, vázlatos rajzok láthatók, míg a 3. ábrán a találmány értelmében szer­kesztett eszköz egy célszerű, példakép-35 peni, kiviteli alakja látható. Az 1. ábrán (1) a padlókefe, (2) pedig a (3) csukló körül lenghetően rögzített, hosszú nyele. Az utóbbin a célszerűen fé­mes anyagú (4) cső van elrendezve. amelyben a (2) nyél az (a) nyíl értelmé- 40 ben eltolható. Munka közben egyik kézzel a (4) csö­vet, a másikkal pedig a (2) nyelet fogjuk és így a (4) cső, a (2) nyélhez képest, az 1. ábrán láthatóan eltolódik: alsó vége 45 egyszer közelebb, egyszer pedig távolabb van az (1) keféhez (al), illetve (a2).­A 2. ábrán a kefét, csuklót és a nyelet ismét (1, 3,) illetve (2) számjeggyel jelöltük. 50 Munka közben a (2) nyél, az (1) kefe síkjához képest, («x , <xa ) szögállását vál­toztatja (2. ábra). A találmány értelmében a padlóápo­lásra való folyadék, pl. a folyékony 55 viasz, a kefén vagy a nyélen rögzített tartányban van elhelyezve, amelyből azt sűrítet levegővel fújjuk a padlóra; a sű­rített levegőt valamely légsűrítő készü­lék, (pl. szivattyú, fujtató, légtömlő, stb.) 60 termeli, amelynek működtetésére, a ta­lálmány értelmében, a (2) nyélhez képest elmozduló (4) cső mozgását, vagy pedig a (2) nyelnek az (1) kefe (3) csuklója kö­rüli (a1 ; «2 ) szögben való elfordulását 65 használjuk. A 3. ábrán az (1) kefe (3) csuklójához erősített (2) nyél hordja az (5) tartányt. amelyben a padlóra porlasztandó folya­dék van. A (2) nyélen van továbbá a lég- 70 sűrítő [pl. a (6) szivattyú] is rögzítve, amelynek dugattyúja az említett (4) csővel kapcsolatos. Kefélés közben a (4) eső, a nyélhez képest, az (a) nyíl értel­mében tolódik és így a (4) csővel kapcso- 75 latos (6') dugattyú is elmozdul a szi­vattyúhengerben. A folyadék tehát kefé­lés közben önműködően porlasztatik.

Next

/
Thumbnails
Contents