103195. lajstromszámú szabadalom • Forrszatókészülék edények fenekeinek és elsősorban szárazelemek cinkhengerfenekeinek forrasztására

— 2 — mint eddig, a tövist forgatni kellene. A villamos fűtődrótot hősugárzás ellen as­besttel bélelt vasiköpennyel védjük és a foirrasztófejet e köpenyben szintén asbest-5 tel tömítjük ós ezáltal megakadályozzuk, hogy a levegő, valamint a íorraszitóvíz gőzei a fűtődróthoz juthassanak és ezál­tal ,annak élettartalmát megrövidítsék. A találmány lényeges része még oly 10 szerkezet, mely a einkhengernek és fene­kének a íorrasztópákától való eltávolítá­sakor megakadályozza azt, hogy a fenék a pákáihoz tapadjon. Ugyanis mindaddig, ;m,íg a cinkhenger a pákát el nem hagyta 15 a forrasztóein még folyós és így szüksé­ges, hogy azt a cinkhengerhez viszonyítva a forrasztóein megdermedéiséig rögzítsük. Ezt azáltal érjük el, hogy a forrasztó­páka középrészében tengelyirányban súly 20 vagy rugóhatással terhelt, mozgékony nyofmós'zerveit alkalmazunk, mieiy a cink­hengernek eltávolítása közben a oinkleme­ket a tövishez nyomja, A találmány szerint a tövist neim vas-25 bői, hanem fából és pedig előnyösen akác­fából készítjük, mely alakját legkevésbbé változtatja. A tövisnek fejére üreges aluminiiumsapkát húzunk, melyet lyukga­tunk azért, hogy e sapka gyorsabban hűl-30 jön, Másfelől e sapka a fatövisiniek elégé­sét gátolja. A rajzon a. találmánynak egyik példa­képpen!, kiviteli alakját láthatjuk, mely­től a gyakorlatban sokféleképpen el is tér-35 hetünk. Az 1. ábra villamos fűtésű forrasztókészü­léknefc, a 2. ábra pedig a találmány szerinti tö­visnek távlati képe, a 40 3. ábra a tövisnek és ráhúzott einkhen­gernek és a tövis végére illesztett cinkfe­méknek viszonylagos helyzetét a for­rasztókészüiékhez képest mutatja, függé­lyes hosszimetszetben, mielőtt még a cink-45 hengerfeneket a forrasztófejre illesztettük volna a; 4. ábra a tövisre húzott eiinkliengert és feneket a íorrasztópákához i,Illesztett hely­zetében, forrasztás közben, részbeni füg-50 gélyesi hosszmetszetben, az 5. ábra a találmány szerinti forrasztó­pákának távlati képét, a 6. ábra végül a forrasztópáka. nyomó­szervének távlati képét (mutatja. 55 A találmány céljára bármely villairnos­vagy gázfűtésű fonaszitópákáit felhasznál­hatunk, ha annak csúcsos rézpákáját el­távolítjuk és helyébe a találmány sze­rinti (h) vaspákát helyezzük, melynek keresztmetszete a forrasztandó fenék 60 alakjának i'clel mieg. Ha tehát szárazele­mek cinkhengeriénekeit akarjuk forrasz­tani, akkor a (h) páka körkeresztimet­szetű. A (h) pákának (o) nyúlványát az (m") hővéidő vasbádogburkolatba illeszt- 65 jük, melyet (n) azbesttel bélelünk, melyen belül az (s) térben a fűtődrótot ismert módon elhelyezzük. Az egész készüléket (p) tartókarral a falhoz vagy valamely síziiiárd tartóhoz erősítjük. A (h) forrasztó- 70 fej átmérője akkora, hogy az a (d) eink­\henger felső végébe illik. A piáka alsó résziéin lépcsőszerű körülfutó (i) beugrás van, melyben a forrasztáshoz szükséges cin-mennyiség forrasztási közben elhelyez- 75 kedik. A pákának központos (m') iurata. van, amelyben az orsó-alakú (in) nyoanó­szerv fel-alá mozoghat, amelynek alsó vége használaton kívül a páka alsó ré­széből kinyúlik. Ezen (in) nyomószervet 80 alsó helyzetében súly- vagy rugóhatással tarthatjuk meg. Jelen megoldásnál az (in) (Szervhez, keresztirányú (k) orsó csatlako­zik, ajmelyet a pákának két függélyes (j) hosszrésében vezetünk ós mely orsóknak 85 kinyúló végein (1) súlyok vannak, melyek az (m) nyomószervet alsó helyzetében meg­tartani igyekeznek. A (h) pákaíejnek (o) nyúlványát tetszőlegesen erősítjük az (m) köpenybe, fontos csak a,z, hogy azbesttel jól 90 elszigeteljük, nehogy a fűtődróthoz a for­rasztóvíz gőzei juthassanak. A (b, c) tö­vist előnyösen akácfából készítjük és an­nak felső (b) részére az (i) aluminium­kupakot húzzuk, mely a, fatövist elégés 95 elen védi. Az aluminium-kupak felső lapja és a (b) tövis felső vége között vb') üreg van, [melybe az (í) kupaknak (g) át­törésed torkolnak, miért is az (í) alumi­niumkupak aránylag gyorsan hűl ós a 10c fórra,sztóféjről csak kevés meleget juttat a (b) tövisre. A kupak más fémből is ké­szülhetne, az alumíniumnak azonban elő­nye, hogy rossz hővezető és hogy a cin neim forr hozzá. 10E A találmány szerinti készülékkel követ­kezőképpen forrasztunk: a (b) tövisre a (d) cinkhengert húzzuk, azután pedig az (e) fenék részt helyezzük. A tövis hossza akkora, hogy az (e) fenék a cinkhenger ni végénél mlaimável mélyebben íekszik, úgy hogy a (h) ioirasztófej is behatolhat a cinkhenger végébe. Azután a forrasz­tási helyet lorrasztóvízzel bekenjük, a íor­raszlólejnek oldalára forrasziiócint vi- lif szünk rá és végül a tövist a ráhelyezelt cinkhengerrel és cinkl'enékkel a (h) íor­rasztófejhez illesztjük, ill. szorítjuk, ami-

Next

/
Thumbnails
Contents