103106. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tűzálló és vízhatlan szövetek előállítására

Megjelent 1931. évi augusztus hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 103106. SZÁM. — XlV/e. OSZTÁLY. Eljárás tűzálló és vízhatlan szövetek előállítására. I)r. Fuchs Frigyes vegryész Szeged. A bejelentés napja .1928. évi december hó 21-ike. A találmány eljárás tűzálló és vízhatlan anyag, illetve szövet előállítására, amelynél a legfontosabb az, hogy a szövet hajlékonysága ezen eljárás által nem szenved. 5 A legtöbb rostos anyag, mint pl. a növényi rostok, könnyen éghetők, éppúgy, mint a vízhatlanításhoz használt anyagok, mint a viasz, paraffin, zsírsavas sók. A találmány lényege az, hogy egy víz-10 hatlan réteget egy nehezen gyulladó réteg. gel vonunk be, de lehet a vízhatlanító anyaggal a rostokat átitatni is, amikor a tűzálló réteg egy erre helyezett meggyujthatatlan hártyából, pl. kovasav, agyag-15 földből állhat. Egy folytonos összefüggő réteg helyett lehet nem összefüggő részecskéket is, mint pl. asbestlapocskákat, csillámport, kaolint, kovatörmeléket alkalmazni, mert össze-20 függő folytonos réteg nélkül is elegendő tűzbiztonságot lehet elérni anélkül, hogy ez a szövet hajlékonyságát befolyásolná. .Ebben az esetben lehet tűzben olvadó anyagokat is, mint üvegport, fémport, vagy 25 hasonlókat alkalmazni, amelyek ezenfelül erős hevítésnél nitrogént, szénsavat, vízgőzt stb. adnak le. Lehet porózus anyagokat is, mint pl. kovatörmeléket alkalmazni, amelyek ilyen gázfejlesztő anyagokat ma-30 gukban felhalmozva tartanak. Lehet azonkívül egy úgynevezett tűzálló anyagokkal, mint pl. ónsókkal impregnált szövetet egy vízhatlanná impregnált szövettel ragasztás útján egyesíteni. A legtöbb esetben ele-85 gendő, ha az előállított szövetnek csak egyik oldalát tesszük tűzállóvá. Az eljárás a találmány szerint úgy is foganatosítható, hogy a szövetet szokásos módon vízhatlanítjuk es azutan nem teljesen kész állapotban olyan anyag oldatával 40 vonjuk be, amely a száradásnál hajlékony, de azért eléggé vastag tűzálló réteget hagy hátra. Ilyen anyagok pl. kicsapódott kovassav, agyagföld stb. Ha tűzálló, de meglehetősen merev anyagokat, mint asbest, 45 csillám stb. akarunk alkalmazni, akkor ez a legcélszerűbben rászórt, ráfúvott por alakjában történik, amikor is «por» alatt nagyohb részecskék is értendők. A por ráíuvása a szövet impregnálása közben tör- 50 ténik, amikor a vízhatlanító anyag még nedves, illetve ragadós állapotban van, úgy hogy a ráfúvott részek kötnek és a szövet további megmunkálása alatt szárítás és kalanderezésnél az impregnáló anyaggal 55 összeállnak. Lehet magába a vízhatlanító impregnáló masszába is anyagokat belekeverni, amelyek erős hevítésnél tüzet oltó gázokat, mint pl. szénsavat, nitrogént, vízgőzt fejlesztenek. Előnyös ebben az eset- 60 ben, ha ezeket az anyagokat kovatörmelék vagy más porózus anyagokkal felszívatjuk, szárítjuk és a sótartalmú port az impregnáló masszához keverjük. Némely esetben előnyösen alkalmazha- 65 tók oly anyagok is, melyek a szövetet nedvesen tartják, mint pl. glycerin. Szabadalmi igények: 1. Eljárás impregnálás révén vízhatlan és nem gyulladó réteggel bevont szövet elő- 70 állítására, melyet az jellemez, hogy az ismert módon impregnált vízhatlan és hajlékony szövet egyik vagy mindkét oldalát, nem gyulladó, vízben oldhatatlan és a szövet könnyű összehaj hatását 75 megengedő réteggel vonjuk be. 2. Az 1. igénypontban védett eljárás ki-