103093. lajstromszámú szabadalom • Fecskendezve működő nyomógép

— 7 — lyezzük, mimellett a túlnyúló keretszé­lek a fel nem használt közökbe nyúlnak. Az előrehaladó áru mindamellett az ösz­szefüggő teljes nyomást egymás után 5 megkapja. Ha azután ugyanaz a sablon pl. a 17. ábra szerinti kisebb alakhoz használandó, akkor a betétdaraboknak megfelelő részt a (81) sablonokban a (86— 86') vonalakig befedjük és csak a szabad 10 részre fecskendezünk. Hasonló módon állítjuk be a rapport előrehaladását, az egymás után következő sablonokat a tá­volságokban és a szabad közöket. A nyomógép asztalának összhossza a 15 18. ábra szerinti elrendezésnél mindig egyenlő a kétszeres rapporthossz és a szí­nek, illetve sablonok számának szorzatá­val. Tehát 160 cm. hosszú abroszok nyo­mására szolgáló tíz szint nyomógép asz-20 talhossza pl. 32 méter lenne. A következőkben ismertetett elrende­zés célja már most a számos oknál fogva hátrányos asztalhossz bizonyos esetek «zámára való csökkentése. 25 A sablonokat, mint már leírtuk, két (92) és (93) részből készítjük (19. ábra). A sablonkeretek és a szélek az összes sablo­noknak az asztalon való egyidejű, egy­máshoz illeszkedő, egymás melletti fek-30 vését abban az esetben megakadályozzák, ha a fel nem használt szabad közök el­hagyandók. Ez csak akkor lehetséges, ha egy-egy fecskendezési periódus alatt a nyomandó anyagon csak az összes 35 mellső (92) félsablonok fekszenek, míg az összes sablonok másik (93) fele oldalt a (87) fúvókák előtt, magasabb szintben addig maradnak várakozó állásban, míg az első (92) sablonfelek teljesen ki van-40 nak fecskendezve (20. ábra). E pillanat­ban egy alkalmas szerkezet a már be­fecskendezett (92) sablonfeleket a fecsken­dezési asztal felett más szintbe viszi, mely mechanizmus azután az előbb várakozó 45 helyzetben levő (93) sablonfeleket a már nyomott mintarészhez illeszkedően a nyo­mandó anyagra viszi, mikor is azok szintén befecskendeztetnek. A rapport végén a közös sablonkeret kiemelkedik a 50 menesztő illesztő peckeiből és emelt hely­zetben egy rapporthosszal visszamegy, mimellett a sablont önműködően működ­tető szerkezet megfordítása által először a második (93) sablont veszi le a keretről 55 és a várakozó állásba helyezi. Egyidejű­leg ismét az első (92) sablonfél lép munka­helyzetébe (19. ábra). E kicserélés egy­másutánját mutatják a 19—23. ábrák. Ezáltal az azelőtt gátlólag ható sablon­keretszélességek ártalmatlanná tétetnek 60 és a felhasználatlan, az eddig szükséges, szabad közbenső mezők megtakaríttatnak és a gép felényi hosszú lesz. A leírt il­lesztőeszközök itt is alkalmaztatnak, úgy hogy hibás nyomások elkerültetnek. 65 A sablon kicserélésére való mechanikai eszközök a nyomtató asztal oldalán elren­dezett, azzal párhuzamosan haladó emelő­sínpárokból állnak. Az első pár a (92) ré­szek mellső (94) sablonvégeit mozgatja 70 (21. ábra), a második pár a hátsó (95) vé­geket (20. ábra) és a harmadik pár a (93) sablonokat. Ezen, excenterekkel ellátott emelősínek szerkezete nem lényeges alkat­része a találmánynak. A találmány alap- 75 gondolata az, hogy a sablonok a nyo­mandó anyaggal együtt, haladó mozgáso­kon kívül, periodikusan saját váltó moz­gást végeznek, oly célból, hogy folytonos nyomást érjünk el túlnyomó sablonkere- 80 tek ellenére is. Mindegyik sablonrész időnként üzemen kívül helyezett, mely idő alatt a sablonok száríthatok, mosha­tók stb. A gép hossza ez elrendezés foly­tán lényegesen csökken, pl. a 18. ábra sze- 85 rinti kiviteli alakkal szemben felényire, az áttekinthetőség jobb és egy árudarabnak a gépen való áthaladási ideje ugyancsak felényire csökken. Méteráru nyomásánál, melynél, eltérőleg az abroszoktól, nem 90 marad azok körül széles szél, a meneszt őn harántirányban elhelyezett tűs lécek nem használhatók, tehát ez esetben elmarad­nak. A feszítő eszközöket ekkor a me­nesztő csak az oldalsó merev (64) részeken 95 hordja. Minthogy egy befecskendezett sablon újólag csak akkor fecskendezhető be, ha száraz, a festék száradásának gyorsasága és a sablon nagysága mérvadó a gép tel- 100 jesítménye tekintetében. E teljesítmény növelése céljából határolt nyomásoknál, pl. abroszoknál, a száradási idő alatt be­fecskendezendő sablonfelületet lényegesen növeljük anélkül, hogy ugyanazon mintá- 105 ból több mint egy sablonsorozatra volna szükség, amennyiben egymásután több, ugyanazon rapporthosszal és hasonló számú színnel bíró különböző mintákat folyton ismétlődő sorrendben nyomunk. A 110 26. ábra a fúvókaszán körüli elrendezést mutatja vázlatosan. Valamely gépnél ter­mészetesen annyi ily szerkezet van egy­más mögött a nyomóasztal felett elren­dezve, amennyi sablon egy mintához 115 szükséges. A nyomandó anyag a (105) sablonnal a kettős nyíl irányában halad el a (104) fúvókák alatt, mindaddig, míg

Next

/
Thumbnails
Contents