103087. lajstromszámú szabadalom • Átvivő berendezés jelek révén működtetett készülékkel
kört vezérli és ennek révén az (L2) vonalvezetékszakasz működésen kívül helyezhető. Az (L2) vonalvezetékszakaszhoz az (5) áramkör van hídba kapcsolva. Ezen L áramkörben a (6) erősítő detektor fekszik. A (6) erősítő detektor kivezető áramköre a hangáramok révén működtetett (7) relével áll összeköttetésben, amely a rövidrezáró (8) áramkört vezérli, aminek révén az 10 (Ll) vonalvezetékszakasz működésen kívül helyezhető. A visszhangelnyomó berendezésnek az előzőkben leírt alkatelemei általánosan ismeretesek Az előzőkben ismertetett szerkezetű 15 vis&zihangelnyomó berendezés a találmány szerinti önműködő szabályozás nélkül olyan érzékeny, mint aminő érzékenyek a hangáramok révén működtetett (7) és (9) relék, amelyek érzékenységi határát az 20 (Ll) és L2) vonalvezetékszakaszokban várható zörejáramok lehetséges legnagyobb értéke szabja meg. Ismeretes, hogy a különböző áramkörökben a zörejáramok nagysága tág határok között változik. A 25 szélső esetek között a különbség legalább 30 átviteli egység. Amint tehát látható, meg van adva annak a lehetősége, hogy az eddig használatos visszhangelnyomó készülékek helyett 30 átviteli egységgel érzé-80 kenyebb visszhangelnyomó készülékeket használhassunk, ha a találmány szerinti elrendezést alkalmazzuk, hogy a készülékek érzékenységét tekintettel a zörejáramok változásaira, önműködőlég csökkent-35 síik. A találmány szerint a hangáramok révén működtetett készülékek a lehetséges legnagyobb fokú érzékenységre állíthatók be. A találmány értelmében önműködőlég működő vezérlő készüléket rendezünk el, 40 hogy a hangáramok révén működtetett mindkét készülék érzékenységét lassan csökkentse, ha a két készülék közül valamelyiket az állandó zörejáramok befolyásolják, ellenben gyorsan visszaállítja a 45 maximális érzékenységet, ha állandó zörejáramok nincsenek jelen. Más szóval a találmány szerinti berendezés lassan csökkenti a hangáramok révén működtetett készülék érzékenységét és ezt azon adott ér-50 téken tartja, amely alkalmas annak megakadályozására, hogy a zörejármok terjedelmében a folytonos állandó energiamennyiség a készülékeket működésbe hozza, mimellett gyorsan növeli az érzé-55 kenységet nagyobb értékre, ha ez az állandó érték megszűnik. A találmány értelmében olyan berendezés talál alkalmazást, amelynek révén a hangár aimok által működtetett mindkét; visszhangelnyomó készülék befolyásol- 60 ható, hogy helytelen működés lehetőségét elkerüljük. Ily módon, ha csupán az egyik hangelnyomó készülék érzékenysége csökkenne, az az átvitel, amely túl gyenge ahhoz, hogy ezt a hangelnyomó készüléket 65 működtesse, mint visszhang elég erős lehet, hogy az érzékenységek tekintetében fennálló különbség következtében a másik hangelnyomó készüléket működésbe hozza. A rajzon feltüntetett áramkörökben pél- 70 dául olyan (4) és (6) erősítő detektorok vannak elrendezve, amelyeknél a bevezetési és kivezetési áram viszonyát szemléltető görbe átviteli egységekben egyenes vonal, hogy kellő tág működési terjedel- 75 mük legyen. Ezen erősítő detektorok kivezetési áramkörébe a (11) és (15) feszültségelosztók, vagyis potenciométerek vannak iktatva. A kivezetési áram a lassan működő, de gyorsan felszabaduló (12, 13, 14), 80 illetve (16, 17, 18) relék sorozatára hat, ugyanúgy a szabályszerű (7) és (9) vísszhangelnyomó relékre. A visszhangelnyomó (9) relé rendszerint közvetlenül a (11) feszüiltségelosztóhoz, 85 vagy nagy ellenálláshoz párhuzamosan van kapcsolva és így érzékenysége a legnagyobb. Ha azonban az (L2) vonalvezeté-1 ken át olyan nagyságú zörejáram érkezik, amely elégséges arra, hogy a visszhang- 90 elnyomó (9) relét ezen állapotban működtesse, a lassan műlködő (12) relé esetleg működésbe jön, mikor is a visszhangelnyomó (9) relét a (11) ellenállás alacsonyabban fekvő pontjához kapcsolja és ér- 95 zékenységét azon fokig csökkenti, amelynél ez az állandó áram már nem működtetheti. A (12) relé működtető áramköre a következő: a (4) erősítő detektor kivezető áramkörének csúcsvezetéke, a (12) relé 100 felső tekercse, a (21) huzal, a (18) relé felső, tekercse, a (22) vezeték, a (4) erősítő detektor kivezető áramkörének gyűrűs vezetéke. Hasonló módon az (Ll) vonalvezetéken átjövő erősebb állandó áram működtetheti a 105 (13) relét és a visszhangelnyomó (9) relét a (11) ellenállás még alacsonyabban fekvő pontjához kapcsolja, miáltal a relét azon érzékenységi terjedelmen kívül helyezi, amely ezen nagyságrendű energia révén, j io való működtetéséhez szükséges. A (13) és (17) relék tekercsei, valamint a (14) és (16). relék tekercsei sorosan vannak kapcsolva,^ úgy hogy mindkét visszhangelnyomó készülék érzékenysége az előzőkben ismerte- iij> tett okoknál fogva azonos befolyásolásnak van kitéve. A vezérlő berendezés működése, az (L2) vonalvezetéken át bejövő állandó'
