103029. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tüzelőgáz előállítására

— 4 — el és bárminő ipari vagy háztartási célra használhatjuk; előnyösen azonban további szétválasztási műveletnek vetjük alá a könnyű benzin vegyületek kiválasztása cél-i jából. A szétválasztási művelet után a gáznak egyrészét (91 ) csövön célszerűen az (50) tartóba vezetjük, hogy onnan a fentebb leírt módon a reakciókamrába vezessük annak hőmérséklete szabályo) zására. Az átalakítandó olajat különböző helyeken vezethetjük be a leírt rendszerbe. Ha az olaj könnyű frakciókat tartalmaz, amelyeket ajánlatos kiválasztani, legcél-5 szerűbben az (56) mosóba vezetjük be a (60) csövön. A mosóban az olaj nagyrésze gőzzé válik úgy, hogy csak az igen nehéz frakciók maradnak folyós alakban, amelyek rendszerint alkalmatlanok a szétbon-0 tásra ill. átalakításra. A gőzzé alakult részek a (72) rektifikálóban megtisztulnak, mire a benzinnél nehezebb frakciók a (74) csövön a (42) gőzölögtető kígyóba kerülnek. A gőzölögtetőben előnyösen olyan 5 üzemi viszonyokat tartunk fenn, hogy az olaj lehetőleg bomlás nélkül gőzölögjön el úgy, hogy a szónhidrogéngőznek a (36) reakciókamrában való átalakításához szükséges hőt csakis a forró vízgáz me-0 lege szolgáltatja. Ha azonban kívánatosnak mutatkozik, a gőzt a reakcióka-mrába való bevezetés előtt a rajzon nem ábrázolt berendezésben túlhevítésnek is alávethetjük. Némely esetben az egész olajat vagy 5 annak egyrészét a (72) rektifikálóha vezető (71) csövön vihetjük be a rendszerbe. Noha a találmányt részletesebben vízgáz előállítására való alkalmazásában ismertettük, nyilvánvaló, hogy az alkal-0 mazható geneirátorgáz vagy egyidejűen termelt generátorgázzal kevert vízgáz előállítására is. Szabadalmi igények: 1. Eljárás iparilag hasznosítható tüzeiő-5 gáz előállítására lés ezzel egyidejűen szénhidrogénolajok átalakítására benzinszerű anyagokká, amely eljárásban levegőnek és vízgőznek izzó kőszémvagy más szémrétegen való átvezetése 0 útján .az olaj átalakításához szükséges hőmérsékletnél ill. 480°-nál melegebb tüzelőgázt állítunk elő és ezt reakciózónába vezetjük, azzal jellemezve, hogy az átalakítandó olajiat a reakciózónától különálló elgőzölögtető zóná- 55 ban gőzzé alakítjuk, a keletkező gőzt az el nem gőzölgött folyadéktól elkülönítjük és azután a reakciózónábain az átalakítási hőmérsékleten túl hevített ' felületek kizárásával a forró tüzelő- 60 gázokkal elegyítjük, .amikor is a reakcióba hozott vegyületek hőmérsékletét akként szabályozzuk, hogy a szénhidrogéngőzök átalakítása lényegileg egyenletes üzemi viszonyok között 65 megy végbe. 2. Az 1. alatt védett eljárás kiviteli módja, melyre az jellemző, hogy a reakciózóna hőmérsékletét hidegebb gáz bevezetésével szabályozzuk. 70 3. A 2. alatt védett eljárás foganatosítási módja, melyre az jellemző, hogy a forró tüzelőgázt folytonos áramban termeljük. 4. A 3. alatt védett eljárás foganatosísási 75 módja, melyre az jellemző, hogy a gázt 620° vagy ennél nagyobb hőmérséklettel vezetjük a reakciókamrába. 5. Berendezés az 1—4. alatt védett eljárások kivitelére, tüzelőgázt termelő 80 generátorral, ezzel közlekedő túlhevítővel, reakciókamrával, kéménnyel és gáznak akár ebbe a kéménybe, akár a reakciókamrába vezetésére alkalmas csővezetékekkel, melyre jellemző egy 85 elgőzölögtető szénhidrogének bevezetésére és azok gőzének a reakciókamrába való átvezetésére alkalmas csővezetékekkel, az átalakítási hőmérsékletnél hidegebb gázok forrása és evvel 90 kapcsolatos olyan berendezés, amelynek segítségével ezt a hidegebb gázt a reakciókamrábain lényegileg egyenletes hőmérséklet fentartása végett szabályozható mennyiségben vezetjük a 95 tüzelőgázba. 6. Az 5. alatt védett berendezés kiviteli alakja, melyre az jellemző, hogy egyegy reakcióikamrához két vagy több gázgenerátor és két vagy több túlihe- i00 vítő tartozik úgy, hogy az egyik generátor éleszthető, amíg a másik üzemben van és így a gáz termelése lényegileg folytonos. 1 rajzlap melléklettel. i'allas nyomda, Budapest.