103017. lajstromszámú szabadalom • Esőztető eljárás és berendezés

— 2 — kétoldalt elrendezett (14, 14) sugárcsövet, amelyek a vizet a maximális esőztető távolságig szórják. Tetszőleges ismert eszközök révén, pl. a (14) sugárcsövek emel-5 kedési szögének változtatása, a szivattyú által előidézett nyomás csökkentése, a vízsugárba nyúló szórótestek vagy pedig külön melléksugárcsövek segélyével gondoskodhatunk a közeli esőztetésről. 10 Ha a (11a) és (11b) tolattyúk úgy vannak beállítva (2. ábra), hogy mindkét szívócsőelágazást egyformán nyitják, úgy a (10) tolattyú megfelelő beállításával szabályozhatjuk a szivattyú szívóhatásának L5 reakcióerői által előidézett menetsebesség nagyságát és irányát. Ugyanis a (10) tolattyúnak a rajzban feltüntetett állásában, melyben a szívócső (6b) ága teljesen el van zárva, a szivattyú a vizet egyenlő !0 mennyiségben szívja be a (7a) és (8a) csőágakon át, miáltal az így keletkező (ra, ra) reakcióerők (Ra) eredője ezen utóbbi irányában mozgatja az úszótestet. A (10) tolattyúnak óramutatóirányú elforgatásával 16 a (6a) csatornát részben elzárván és a (6b) csatornát ugyanily mértékben nyitván, a szivattyú a víz egy részét a (6b) csatorna (7b) és (8b) ágain fogja beszívni, miáltal egyrészt az (Ra) reakcióerő csök-10 ken, másrészt pedig az (Ra) reakcióerővel ellentett irányú (Rb) reakcióerő keletkezik úgy, hogy a menetsebesség csökken és zérussá válik, ha a (6a) és (6b) csatornák egyenlő mérvű nyitása esetén az (Rb) 15 reakcióerő az (Ra) reakcióerővel egyenlő, míg a (10) tolattyú még további elforgatásakor az (Rb) reakcióerő meghaladja az (Ra) reakcióerőt és a menetirány megfordul. 0 Az oldalirányú kormányzást a (11a), ill. (11b) tolattyúk elforgatásával végezhetjük, miáltal az úszóalzat hossztengelyének kétoldalún fellépő reakcióerők egyenlőtlenekké válnak és az eredő erő kisebb-na-5 gyobb szöget fog bezárni a hossztengelyével. A tolattyúk azon helyzetében, amelyben az úszótest hossztengelyének ugyanazon oldalán, pl. a (7a) és (7b) szívócsőágakon egyenlő mértékben történik a szívás, ,0 az úszótest hossztengelyére merőleges irányú (Rab) reakcióerő fog keletkezni, amely az úszótestet haladás nélkül a bal esatornapart felé tolja el. A 3. ábra mutatja az elosztócsatornák ,5 rendszerének egy példaképeni megoldási alakját, mely szerint az (la—ld) elosztócsatornák úgy vannak egymással párhuzamosan vezetve, hogy az esőztetendő területet maguk között (a) szélességű területsávokra osztják. A területsávok széles- 60 sége úgy szabandó meg, hogy az kétszerese legyen a (14) sugárcsövek (a2) maximális hatótávolságának. Az egyes (la—ld) elosztó csatornák az (e) összekötőesatornákkal vannak az (f) táplálócsatornával ösz- 65 szekötve. Kellő tápberendezéssel gondoskodunk arról, hogy a vízszint magassága az összes elosztócsatornákbaji állandóan, fentartassék. Az (la) csatornán a (g) nyíl irányában haladó (2) esőztetőkészülék az 70 (la) csatorna mindkét oldalán fekvő (a2) szélességű területsávot képes megöntözni (amint ezt a sraffozott területek mutatják) úgy, hogy ha a (2) esőztetőkészülék végighaladt az (la) csatornán, akkor meg- 75 öntözte az (m, n, o, p) területet. Az (la) csatorna végére érkezvén, a (2) esőztetőkészülék az (la) csatornát az (lb) csatornával összekötő (h) csatornán keresztül az (lb) csatornába léphet át és ezen a (i) nyíl 80 irányában halad végig, miközben megöntözi a (p, q, s, n) területet. Ha az így megöntözött területsávok hossza akkora, hogy a (p, q, s, n) területsáv megöntözése után ismét az (m, n, o, p) területsáv öntözendő 85 meg, úgy az esőztetőkészülék az (e) összekötőcsatornán át ismét visszatér az (la) csatornába, míg az (lc, ld) csatornákkal kiszolgált területsávok öntözése céljából az (lc, ld) csatornákban egy második (2) 90 esőztetőkészüléket alkalmazunk. Ha ellenben egyetlen esőztetőkészülék képes az egész területet kiszolgálni, úgy az (lb) csatorna végére érkezvén, az esőztetőkészülék az (e) összekötőcsatornán ke- 95 resztül az (lc) csatornába megy át és ezen, majd pedig az (ld) csatornán a nyíl irányában halad végig, mire az (e) összekötőosatornán át ismét visszatér az (la) csatornába. 100 Az egyes csatornák elegendő hossza mellett esetleg mindegyiket külön-külön ideodajáró esőztetőkészülék szolgálja ki. Ha az esőztetőkészülék továbbítására nem a sugárcsövek reakcióerejét használ- 105 juk, úgy a sugárcsövek függőleges tengely körüli forgatásával fokozhatjuk az esőztetés egyenletességét. Hogy a vízelosztócsa(tonaától legtávolabb fekvő területekre jutó vízmennyiségnek az esőztetőkészülék ha- no ladó mozgása folytán előálló csökkenését kompenzáljuk, a sugárcső lengetését végző (15, 16) forgattyús hajtóművet (4. ábra) úgy kapcsoljuk a (17) csap körül lengő (14) sugárcsővel, hogy a sugárcső 180°-nál 115 kisebb (z) kilengési szögének (y—y) felezője az úszóalzat (x—x) hossztengelyével a derékszögtől eltérő szöget zárjon be.