103014. lajstromszámú szabadalom • Cserző eljárás
- 8 — ha a nyersbőrt nyomban az asztalról való levétele vitán a szárító kamrában felfüggesztjük, mert a nyersbőr a száradás alatt többé nem zsugorodik össze. Hja a nyers-5 bőrt, túlgyors száradás elkerülésére, a szárító kamrában nedves légkörben szárítjuk, akkor a cserzőanyagnak elég ideje van ahhoz, hogy egyenletesen hatoljon vagy szívódjék be a nyersbőr anyagába. 10 A megszáradt bőr alaposan meg van cserezve és színe világos, egyenletes. A szárító előnyösen sötét, mert a fény a bőr felületének, különösen a barkás oldalnak megsötétedését idézhetné elő. Figyelemre 15 méltó, hogy a nyersbőrök a nedves légkör ellenére milyen gyorsan száradnak meg a szárító kamrában. A gyors száradás annak tulajdonítandó, hogy az új eljárás szerint oly korlátozott cserzőanyag-20 mennyiséget — melyben maga a cserzőanyag teszi ki a legnagyobb százalékot — alkalmazunk, hogy a száradás alatt csak aránylag kis vízmennyiség párolog el. Éles ellentét áll fenn tehát a dobokból 25 vagy kádakból kivett, cserzett nyersbőrökkel szemben, melyek csepegnek a . nedvességtől és tele vannak vízzel. Még lia ezeket a nyersbőröket a szárítás előtt korholjuk is, aránylag nagymennyiségű 80 víz marad meg azokban, melyet a szárítás alatt el kell párologtatni. Ámbár a nyersbőröknek mindjárt a cserzőanyag felvitele után az asztalról vagy a tartófelületről való levétele és a 85 szárító kamrában való felfüggesztése bizonyos előnyökkel jár, mégis a nyersbőröket azokon a sima, sík felületeken hagyhatjuk, melyeken azok a cserzőanyag felvitele előtt fekszenek. így pl. í0 üveg- vagy sárgarézlapokat fektethetünk az asztalra, melyeket a nem egészen vagy teljesen cserzett nyersbőrrel együtt állványokra helyezünk, majd a teljesen megrakott állványokat a szárító kamrába Í5 gördítjük. Ebben az esetben célszerű a nyersbőr barkás oldalát az üveg- vagy sárgarézlapon fektetni, amikor azt tapasztaltuk, hogy ily módon világos színű, fényes barkás oldalt kapunk, mert a barka 50 nincs megvilágításnak kitéve és oxidálás, a levegő kizárása folytán, nem mehet végbe. Az ily módon kezelt nyersbőr egyenletesen szárad, valószínűleg azért, mert elég sokáig nyirkos marad (a párol-55 gás csak a barkás oldalon lép fel) úgy, hogy a cserzőanyag jobban oszlik el, mint a felfüggesztett nyersbőrben. Az ily módon kezelt nyersbőr meglehetősen tömör és az elkészített bőr rendkívül finomfogású. 60 Az idáig leírt eljárás szerint kezelt nyersbőr kinyújtott állapotban marad, mialatt az erős vagy koncentrált cserzőanyagot a nyersbőr kiterített felületére felvisszük. A nyersbőr anyaga a cserző- 65 anyaghártyából elvonja a tulajdonképeni cserzőanyagot, miáltal a cserzőanyagoldat hígabbá válik. A nyersbőr a cserzés alatt mozdulatlan marad úgy, hogy a nyersbőrnek, különösen az érzékeny bar- 70 kás oldalnak a dobokban vagy más edényekben egyébként bekövetkező megsérülését elkerüljük. Cserzőanyagnak juh- vagy gidabőr mindegyik oldalára való egyszeri felvi- 75 tele rendszerint elegendő az egész bőr cserzésére. Bizonyos körülmények között azonban még egyszer, esetleg még kétszer kell a nyersbőr húsos oldalára cserzőanyagot felvinni, hogy a cserzőanyag tel- 80 jesen beszívódjék a nyersbőr anyagába. Ez különösen akkor fordul elő, ha súlyosabb kecske- vagy borjúbőrökről van szó. Egyébként az utóbb említett nyersbőrök kezelése ugyanolyan, mint a könnyű juh- 85 vagy gidabőröké. Az új eljárás egyik különleges előnye abban áll, hogy pont osan a cserzéshez szükséges cserzőanyagmennyiséget visszük fel úgy, hogy a veszteség a cserzőanyagban minimumra csökken. 90 A cserzőanyagnak a nyersbőrre való felvitele csak néhány percet igényel és a cserzőanyag behatolása a nyersbőrbe oly rendkívül gyorsan megy végbe, hogy a nyersbőr teljes megcserzéséhez a kezelő 95 munkás további beavatkozása nem is szükséges. Azt tapasztaltuk, hogy a nyersbőrnek nyirkos légkörben (felfüggesztve vagy sík felületre kiterítve) való szárítása a cserzőanyag egyenletes eloszlását 100 eredményezi és hogy a nyersbőr szárítása folytán a cserzés befejeződik. A tannin és a nyersbőrrostok enyvszövete egymással a legkedvezőbb körülmények között egyesülnek, melyek a taninnak vagy a 105 taninnak és a nyersbőrrostok enyvszövetének oxidálását elősegítik. Az új eljárás szerint, erősen koncentrált cserzőanyagot vagy akár higítatlan cser z ő anyagkivanotot közvetlenül lehet 115 felvinni zöld nyersbőrnek barkás és húsos oldalára. Ilyen kezelést mindezideig nem tartották célszerűnek és általánosan azt hitték, hogy ezáltal a nyersbőr roncsolódni fog. Minden olyan tímár, aki az 115 új eljárás kísérleti eredményeit nem is-