102959. lajstromszámú szabadalom • Áram és feszültség által befolyásolt relék kapcsolása
Megjelent 1931. évi jn lius h ó 1-én . . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 102959. SZÁM. VlI/g. OSZTÁLY. Áram és feszültség által befolyásolt relék kapcsolása. A. E. G. Union Elektrizitats Gesellschaft Wien. A bejelentés napja 1930. évi augusztus hó 21-ike. Németországi elsőbbsége 1929. évi augusztus hó 22-ike. Láncolt hálózatok szelektivitásának védelmére gyakran oly reléket alkalmaznak, amelyeknek kioldás ideje az áramtól és a feszültségtől függ és pedig olymódon, hogy 5 a kikapcsolási idő annál kisebb, minél nagyobb az áramerősség és minél kisebb a feszültség, azaz T (f, e), ahol (f) és (F) (FT!) az (e) és (i) értékkel növekvő függvények. A függvény nem okvetlenül kell, hogy li-10 neáris legyen. A kioldás törvényszerűsége akkor a legegyszerűbb, ha a függvények a függő változókkal arányosak lesznek. A törvén y ebben az esetben így hangzik: T = Ke=K. Z, i 15 azaz a kioldási idő az impedanciával és ezáltal a hibatávolsággal arányos. Némelykor az impedancia helyett csak annak induktív komponensét választjuk, így pl. szabad vezetékhálózatoknál vagy beépített túl-20 áram határoló reaktanciákkal ellátott kábelhálózatoknál. Az eddig ismeretessé vált kapcsolásoknál a gyüjtősínek feszültségét az áramátalakító minden egyes leágazására kap-25 csolt relékhez vezetik és pedig vagy egy a gyüjtősinekre közvetlenül kapcsolt átalakító alkalmazásával vagy feszültségmérő berendezések alkalmazásával, amelyeket az eigyes leágazások számára külön-külön 30 alkalmazzák. Kábelhálózatokban gyakran áramhatároló reaktanciákat alkalmazunk; emellett a reaktanciákat közvetlenül a kábelfej elé, a feszültség- és áramátalakítókat pedig a reaktancia és gyüjtősín közé kap-35 csolják. Ennek következtében az impedanciakarakterisztikás relék, rövidzárlat esetén a reaktanciatekercsek impedanciáját is mérik, tehát a hibahely a reléhez viszonyítva sokkal távolabbra látszik, mint amennyire tényleg van. Oly mértékben, 40 amint a hibaforrások távolabb vannak, növekednek a kioldási idők is. Az üzembiztonság azonban megköveteli, hogy a kioldási időt minimumra redukáljuk és különösen, hogy a kábelekben lévő hibákat 45 a leggyorsabban lekapcsoljuk. Ila feszültségmérő berendezést a találmány értelmében a kábelfej és a reaktancia közé kapcsoljuk, ügy elérjük, hogy a relék a kábelben lévő hibák esetén lénye- 50 gesen kisebb impedanciákat mérnek és ennek inegfeMőleg a kioldási idők is rövidebbek lesznek. Egy további előny abban áll, hogy az ilyen kapcsolás esetén a relék a hibaenergiára kevésbbé érzékenyek lehet- 55 nek és az úgynevezett holt zóna eltűnik. Ha oly reléket alkalmazunk, amelyeknek kioldás ideje a reaktanciával egészen a rövidzárlat helyéig arányos, úgy ezek a kábelben lévő hibáknál gyakorlatilag a leg- 60 kisebb, egyáltalában lehetséges kioldás idővel adódnak ki. Szabadalmi igények: 1. Áramtól és feszültségtől függő kioldási idejű relék kapcsolása, túláram reaktan- 65 ciás hálózatokban, azzal jellemezve, hogy a reléhez vezetendő feszültség nyerésére használt feszültségmérő berendezés a reaktanciatekercseknek a gyüjtősinektől elfordított oldalára van kapcsolva. 70 2. Az 1. igényben védett kapcsolás foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a relék úgy vannak kiképezve, hogy kioldási idejük csak a rövidzárlati húrok reaktanciájától függ. 75 Fallns nyomda, Budapest.
