102953. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mágneses alakdarabok vagy magok előállítására

- 2 -nek egymásba kielégítő módon, közöttük hézagok maradnának és a permeabilitás kicsiny volna. Kitűnt azonban, hogy ha lehetséges volna, hogy a részecskék az 5 összesajtolás után egymástól kissé eltá­volodjanak és azután azoknak nagyobb mozgási szabadságot lehetne adni, a fe­szültségek keletkezése csökkenne. Ily mó­don ezt a munkafolyamatot a szigetelő 10 anyaggal végeztetjük el, miáltal jobb mi­nőségű mag állítható elő. A találmány szerinti eljárás a követ­kező módon foganatosítható: Körülbelül 80% nikkelt és 20% vasat 15 tartalmazó ötvözetből mágneses port ké­szítünk. Kívánatos a részecskéknek ebben az állapotban való izzítása. Az izzított részecskéket ezután krómsavval, nátrium­szilikáttal és zsírkővel keverjük oly mó-20 don és olyan arányban, amint az a 94583. számú szabadalomban ismertetve van. A keveréket ezután mag-alakba sajtoljuk. A magot meghatározott nedvességű lég­körben adott időtartamig szabadon fel-25 függesztjük. A kezelési (kondicionáló) kamrában levő levegő nedvességi foka, hőmérséklete és a kezelés (kondicionálás) időtartama tág határok között változhat. A kezelés '(kondicionálás) hatása általá-30 nosságban jellegzetesebbé válik, amint a levegő nedvességi foka emelkedik, de azt találtuk, hogy kevésbé előnyös, ha a szobahőmérsékleten telített levegő ned­vességénél nagyobbfokú nedvességet al-35 kalmazunk. Jó eredmények érhetők el a maggyű­rűknek 18 órán át olyan zárt tartányban való kezelésével (kondicionálása), amely­ben a levegő szobahőmérsékleten vízgőz-40 zel van telítve. Az ily módon kezelt (kon­dicionált) szabványos maggyűrű-kötegen végzett mérések azt mutatták, hogy ezek­nek másodpercenkénti 3000 periódusú frekvenciájú áram alkalmazása esetén 45 henry egységenként 68.4 ohm magveszte­ségük van. Azt találtuk, hogy azonos per­meabilitású, de hasonló magoknak az elő­zőkben ismertetett kezelés (kondicionálás) nélkül azonos feltételek mellett henry 80 egységenként 89.1 ohm magveszteségük van. A kezelés (kondicionálás) művelete te­hát a magveszteségnek 23.3%-kai való csökkenését eredményezte. 55 A magok nedves levegőben való kezelés (kondicionálás) helyett vizbe helyezhetők, mikoris a nedvesség határmértékéhez ju­tunk. Ennek a kezelésnek hatása lényegi­leg' ugyanaz, mintha a gyűrűket szobahő­mérsékleten telített levegőben tartottuk 60 volna, de ebben az esetben olyan jelensé­gek lépnek fel, amelyek a magok mecha­nikai szilárdságát hátrányosan befolyá­solják. Az eljárást gondosan kell fogana­tosítani, mert külömben a magok dara- 65 bokra hullanak. A találmányt példaképen adott szigetelő és kondicionáló közegekkel kapcsolatban ismertettük, természetes azonban, hogy más szigetelő anyagok és kondicionáló 70 folyadékok is alkalmazhatók. Bármilyen szigetelő anyag alkalmazható, amelynek fizikai sajátságai a sajtolási munkafolya­mat és az ezt követő hőkezelés között al­kalmas folyadékban való kondicionálás 75 útján megváltoztathatók. Világos továbbá, hogy bár a találmány szerinti eljárást magok előállításánál is­mertettük, az bármely más alakit alak­darabok előállítására is alkalmazható, 80 amelyek finoman elosztott, szigetelt mág­neses részecskék sajtolása útján készül­nek. Szabadalmi igények: 1. Eljárás szigetelt mágneses anyag- 85 részecskéket tartalmazó mágneses alak­darabok vagy magok előállítására, azzal jellemezve, hogy az anyagrészecs­kéket alkalmas alakba sajtoljuk és a szigetelő anyag fizikai sajátságait 90 megváltoztatjuk, mire a sajtolt alak­darabokat hőkezelésnek vetjük alá. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foga­natosítási módja mágneses alakdara­bok vagy magok előállítására, melyet 95 az jellemez, hogy a magot vagy alak­darabot sajtolás után és hőkezelés előtt folyadék behatásának vetjük alá mind­addig, amíg a szigetelő anyag* fizikai sajátságai észrevehető módon meg nem 100 változnak, aminek révén a végső hő­kezelésnél keletkezett mágneses jel­lemző sajátságok teljes mértékben ki­fejlődhetnek. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljá- 105 rás foganatosítási módja mágneses alakdarabok vagy magok előállítására, amelyet az jellemez, hogy a keveréket magalakba sajtoljuk, mire a magot olyan folyadék behatásának vetjük no alá, mely a szigetelő anyagot duz­zasztja. 4. Az 1—3. igénypontok szerinti eljárás foganatosítási módja, melynél a szige-

Next

/
Thumbnails
Contents