102924. lajstromszámú szabadalom • Alacsonynyomású eljárás mély forrpontú gázelegyek szétbontására részbeni cseppfolyósítás mellett
— 2 — nek szublimáció útján történő eltávolítása okvetlenül teljes sűrítést kíván. Ennélfogva a dérkiválasztást a kondenzátornyomiásra való teljes sűrítés megnöf> veit erőkifejtése árán kellene élérni. Ezt az áldozatot azonban azáltal kerüljük el, hogy a túlnagy mértékben sűrített alacsony ¡nyomású .gázelegymenaiyiségből, a részbeni cseppfolyósítás mellett 10 való előbontás után, a könnyen forró részt (levegőnél tehát a nitrogént) cseppíolyósíttatlanul a'kzétválasztóból ismét elvonjuk és nyomását egy' expanziósgépben munkát teljesítően megszüntetjük (a hi- 15 degveszteségeknek ezzel való fedezése céljából), tehát e gázmennyiséget nem használjuk fel a szükséges mosófolyadék képzésére. A túlsűrített gázelegymennyiség köny- 20 nyen forró bontási terméke jelen esetben tehát az expanziósgép üzemgáza, amely munkát és hideget szolgáltat, hogy azután kipufogóként a mosófolyadék utóhűtését eszközölje, mielőtt az utóbbi nyo- 25 mását megszűntetnők és az utóbontás felső rektifikátorába öntenők. Ez az alacsonynyomású eljárás azonban úgy is foganatosítható, hogy a túlsűrített gázelegykeverék nyomását, előze- 30 tes bontás nélkül, az expanziósgépben megszüntetjük és csak kipuffogásként a felső rektifikátorban, vagyis utóbontással bontjuk szét, hogy azután ugyancsak a könnyen forró bontási termék alakjában 35 a mosólevegőutóhűtőn átvezessük. A négy folyamat: az alacsony nyomású teljes sűrítés a hidegtárolóátkapcsolóváltóüzemben történő dér felhalmozódásnak szublimálás útján való elkerülésére, 40 a részbeni cseppfolyósítás az erőszükséglet csökkentésére, a túlsűrített gázelegy nyomásának megszüntetése expanziós gépben és a mosói oly a dóknak utóhűtése az expanziós gép kipuffogásával a folya•45 dékfelesleg újból való elpárolgásának megakadályozására (a kondenzátor nyomásról a felső rektiflkátor nyomására történő csökkentés közben), hogy a felesleggel a hidegveszteségek fedezhetők legye- 50 nek, kölcsönös összefüggésben van egymással, mert csak teljes sűrítéssel és hidegtároló-átkapcsoló-váltóüzenmiel kerülhető el a dérképződés előkezelés nélkül, másrészt pedig csak részbeni eseppfolyó- 55 sítással csökkenthető lényegesen az erőszükséglet, ami csak a mosói oly adéknak teljes mértékben való, lehetőleg kiadós utóhűtésével lehetséges sűrítési munka)rt. . ~i • i: 1 . 1 I i • i ; . J veszteség nélkül, mert a felső rektiflkátor nyomásáig történő nyomáscsökkenés köz- 60 ben ismét elpárolgó mosófolyadékrész haszonnélküli sűrítési energiatöbbletet igényel. Emellett minden gázelegyszótbontótelep üzeme tudvalévőén hidegtöbbletet kíván folyékony gáz alakjában. Itt tehát 65 a teljes sűrítésnek a részbeni cseppfolyósítási szükséglet feletti sűrítési munkatöbbletét arra használjuk fel, hogy az expanziós gépben járulékos hideget képezzünk, mely hidegteljesítményt a mosófo- 70 lyadék utóhűtésére alkalmazzuk. Ily módon állandó folyadékfelesleg keletkezik a hidegveszteségek fedezésére és az ismét elpárolgó mosófolyadék folytán fellépő sűrítési munkaveszteséget a nyomásmeg- 75 szüntetés közben elkerüljük. Azonban a hidegtároló-átkapcsoló-váltóüzem a gázelegy alacsony nyomású sűrítéséhez és a mosófolyadék utóhűtéséhez van kötve. Utóbbi nélkül nem volnának a vesztesé- 80 gek a tárolókban elkerülhetők, mert a bontási termékeknek kivezetendő, könynyen forró része mindig 10—20°-kai alacsonyabb hőmérsékletű, mint a hidegtárolókon át bevezetett, sűrített gázelegy. 85 Teljes cseppfolyósítással folytonosan működő, csöves hidegkicserélőkkel dolgozó telepeknél már javasolták a mosófolyadéknak a bontási termékek könnyen, forró részével való utóhűtését, ami azonban 90 ezeknél teljesen céltalan, mert a teljes csepp folyósításnál amúgy is van mosófolyadékfelesleg és az eltávozó könnyen forró rész alacsony hőmérsékletéből nem származik hátrány, mert a könnyen forró 95 résznek alacsonyabb hőmérséklet alakjában fennálló hidegfeleslege, e kicserélőkben, a bevezetett gázelegy részbeni előcseppfolyósítását idézi elő. Ez ugyan a hidegtárolókban is bekövetkezik, ezekben 100 azonban a folyadék nem folyik le, csak harmat alakjában rakodik le a tárolóbetét alján, ha sűrített gázelegyet vezetünk a tárolókba, amelyeket előzőleg a 10—20°-kai hidegebb, könnyen forró rész- 105 szel aláhűtöttük. Ez a harmat rögtön elpárolog, mihelyt a következő átkapcsoláskor az illető tároló isimét nyomásmentes lesz. Ezt a hidegrészt azután fent elvezetjük. no Levegő szétbontásánál a folyamat a következő: A 4 atm. túlnyomásra sűrített levegő már — 178°-nál cseppfolyóssá válik, a távozó nitrogén hőfoka azonban — 196°, 115 tehát 18°-kal hidegebb, miáltal az illető
