102912. lajstromszámú szabadalom • Fémsörte utcaseprőhengerekhez
Megjelent 1931. évi julius hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI J||M | SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 102912. SZÁM. — XX/e. OSZTÁLY. Fémsörte utcasepró'hengeiekhez. Kovács János s/>. főv. köztiszte felügyelő Budapest. A bejelentés napja 1930. évi junius hó 26-ika. Ama régi törekvés, hogy főként utcaseprőgépek seprőhengereinek eddig általánosan használatos, leginkább tropikus eredetű növényi rostokból (pálmaháncs, 6 piassava) álló sörteanyagát fémszálakkal helyettesítjük, eddig nem vezetett eredményre, mert nem sikerült azokból tartós seprőhengert előállítani; kör keresztmetszetű szálak (drótok) alkalmazása esetén 10 ezek összekócolódtak (nemezelődtek), a lapos keresztmetszetű (szalagalakú) szálak pedig, eddig felderítetlen okból, hamarosan eltöredeztek. Bejelentő felismerte, hogy úgy a henge-15 res fémszálak nemezelődése, mint a lapos szálak eltöredezése arra vezetendő vissza, hogy a szabad végek a seprőhengerek sajátságos beállítása folytán, amelyek tengelyükkel hegyes szög alatt állanak a me-20 netirányhoz, kétféle mozgást végeznek; egyrészt körforgást a henger tengelye körül, másrészt menetirányú haladó mozgást, minek folytán, mivel közben a talajon is súrlódnak, egyben két irányban is 25 hajlíttatnak meg, ill. ívben mozgattatnak, ami a fentemlített kétféle hátrányt eredményezi. A találmány oly gyakorlati megoldást ad, amely lehetővé teszi fémszálak, állandó 30 üzemi és gazdaságos alkalmazását, amenynyiben úgy alakítjuk ezeket akár lapos, akár körkeresztmetszetűek legyenek is, hogy tetszőleges irányban és egyidejűleg több irányban is könnyen meghajlíthatok 85 legyenek. Ezt akkor érjük el, ha a részben vagy végig lapos keresztmetszetű szálak egymásután következő szakaszaiban az egyes keresztmetszeteket különféleképpen állítjuk be, úgy hogy ezek hossztengelyű 40 más és más helyzetű hajlítási síkokra merőlegesek. A rajzon a sörteszálak ily kiképzésének többféle kiviteli alakját mutatjuk be. Az 1. ábra ennek megvilágítására szolgál, hogy a seprőhengeren beágyazott és vele 45 körülforduló sörteszál a seprésnél milyen alakváltozást, ill. igénybevételt szenved. A 2. ábra a végig lapos, keresztmetszetű sörteszálak oly kiviteli alakját mutatja, amely szerint anak középső része csavar- 50 felületalakú. A 3. és 4. ábrebeli kivitelnél a megcsavart részek között helyenkint síkfelületű részek vannak meghagyva. Az 5. ábra egy eredetileg körkeresztmet- 55 szetű szálnak a találmány szerinti alakítását tünteti fel. Az 1. ábra a seprőhengerbe befoglalt, kissé nagyítva ábrázolt, lapos keresztmetszetű, egyes sörteszálnak üzemközben való 60 viselkedését mutatja. Az (1) kefehenger egyrészt saját tengelye körül az (a) nyíl értelmében forog és másrészt a (b) menetirányban tovamozgattatik. Ennek következtében a rugalmas 65 anyagú (2) fémszálnak a talajt súroló végét egyrészt a forgásból, másrészt a tovahaladásból eredő (al) és (bl) reakcióerők támadják meg. Az (al) erő okozta meghajlás teljes vonallal van feltüntetve, míg 70 az a helyzet, amelyet a szál a (bl) reakcióerő hatása alatt, amelynek főként vízszintes (b2) komponense jön tekintetbe, elfoglalni igyekszik, de valóban elfoglalni nem tud, szaggatottan van ábrázolva. 75 Mint látható, a szál az (al) nyíl irányába könnyen meghajolhat, míg ellenben a i(ib2) irányiban, vagyis a fémszailag éle kömli mégha jlításnak annak keresztmetszeti kiképzése eltentáll, úgy, hogy oly mérvű 80 hajlító és esetleg csavaró igénybevétel áll elő, amely a szálat előbb-utóbb eltöri.
