102890. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés főleg cement, mész és érc égetésére forgó csőkemencékben

Megjelent 1931. évi jul ius hó 381 -én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 102890. SZÁM. — XVII/d. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés főleg cement, mész és érc égetésére forgó csőkemencékben. Mikael Vog'el-Jorg-ensen mérnök Kopenhág-a. A bejelentés napja 1930. évi szeptember hó 29-ike. Dániai elsőbbsége 1929. évi október hó 26-ika. Cement, mész, ércek vagy egyéb nyers­anyagok égetésénél rendesen forgó cső­kemencéket szokás használni, melyek legfontosabb előnye >az .azelőtt használt 5 függőleges álló kemencékkel szemben az, hogy az anyagot egészen egyenletesen égetik. A forgó csőkemencék eddigelé is­meretessé vált szerkezetei azonban nem kielégítően gazdaságosak a hőkihasználás 0 szempontjából, amennyiben a meleget rosszabbul használják ki, mint az emlí­tett álló kemencék. Megkísérelték már a forgó csőkemen­cék gazdaságosságát olykép növelni, hogy 5 belsejükben hőkicserélő testeket helyeztek el, melyek a hőátadást a füstgázokból az égetendő anyag felé elősegítik, ilyen be­tétek azonban csak a csőkemence olyan részein alkalmazhatók, ahol a hőmérsék-0 let aránylag alacsony, igy pl. azon a he­lyen, ahol az összesült anyagot hűtjük, vagy pedig az ú. n. nedves eljárásnál a szárító zónában. Cement égetésénél na­gyon fontos, hogy az égetési zónáiban a 5 hőátadás a lehető legkedvezőbb feltételek mellett történjék, mivel az égetés igen nagy hőmennyiségeket igényel. Az égetési vagy pörkölési zónában azonban a hőmér­séklet oly magas, hogy fémes hőkicserélő 0 testeket ezen a helyen nem alkalmazha­tunk, mert azok a magas hőfok következ­tében tönkre mennének. Ezért megkísérel­ték már, az égetési vagy pörkölési zóná­nak (és a forgó csőkemence egyéb helyei-5 nek) hőátadási viszonyait olykép javí­tani, hogy pl. a kemence keresztmetszetét ezeken a helyeken megnövelték, úgy hogy itten a kemencében lévő anyag mennyi­sége, valamint a csőkemence falfelületé­nek nagysága megnövekedett, mknellett 40 az égetendő anyag ezeken a helyeken las­sabban mozgott és hosszabb ideig tartóz­kodott ós így meleget, különösen sugárzó meleget hosszabb ideig és nagyobb meny­nyiségben vett fel. ' 45 E berendezések egyike sem volt alkal­mas arra, hogy a forgó esőkemencék hő­átadásának hatásfokát arra a szintre emelje, amelyik az álló, függőleges elhe­lyezésű kemencéknél elérhető. 50 A találmány célja oly forgó osőkemen­eék szerkesztése, melyeiknél a meleget épp oly gazdaságosan használhatjuk ki, mint az álló kemencéknél. Ezt a talál­mány értelmében olykép érjük el, hogy 55 a füstgázokat nem úgy, mint az ismere­tes kemencéknél, egyszerűen a melegí­tendő anyag rétege mentén vezetjük el a csőkemence belsejében, hanem a csőke­mence több helyén arra kényszerítjük, 60 hogy kereszt- vagy hosszirányban a ke­mence belsejében az égetendő anyag egy rétegén hatoljon át, miáltal úgy a hőát­adó felület, mint a hőátadás együtthatója lényegesen nagyobb, mint az esetben, ha 65 csak az anyag felszíne érintkezik az áramló füstgázokkal. A füstgázoknak az; anyag rétegén való átáramlása a csőkemence egy vagy több helyén történhetik és különösen a 70 kemence azon részén biztosít jelentős elő­nyöket, ahol nagyon sok meleget kell át­adni, így pl. a pörkölési zónában és a fölső részekben, vagy az előmelegítési zó­nában, hol csupán nagyon kevés meleg 75 adódhatik át sugárzás révén. Már ajánlották, hogy a forgó osőkemen­cékkel kapcsolatban az anyag előmelegí-

Next

/
Thumbnails
Contents