102838. lajstromszámú szabadalom • Eljárás villamosan töltött részecskéknek folyadékokból villamos árammal való kiválasztására

MegjHent 1931. évi junius Hó 15-éu. MAGYAR KIRÁLY SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 102S38. SZÁM. — Vll/i. OSZTÁLY. Eljárás villamosan töltött részecskéknek folyadékokból villamos árammal való kiválasztására. Siemens & Halske A.-G. Berlin-Siemensstadt. A bejelentés napja 1929. évi március hó 9-ike. Németországi elsőbbsége 1928. évi március hó 12-ike. Ismeretesek már olyan eljárások, amelyeknél villamosan töltött részecskéket folyadékokból villamos egyenáram segítségével választanak ki. így pl. latextejből 5 egyenárammal való kezelés által az anódán kaucsukréteg választható ki. Ennél az ismert eljárásnál egyrészt aránylag nagy feszültségeket kell alkalmaznunk, másrészt pedig a kiválasztott produktum minőségére 10 a folyadékokon keletkező gázok, de sőt maga a kiválasztott rétegbe bezárt folyadék is káros hatással vannak. Kísérletek közben meglepő módon azt találtuk, hogy a részecskék akkor is ki-15 választódnak, hogyha a folyadékba váltakozó áramot vezetünk. Ugy találtuk, hogy legcélszerűbb, ha 150 periódusú váltakozóáramot használunk. Az eközben elért hatás eltérő volt aszerint, hogy minő elek-20 tródákat használtunk. A legjobb eredményeket akkor értük el, ha az elektródák alumíniumból vagy a 1 n m iniumöt vöze t hői állottak. Tantal és tantal ötvözetei is jól használható elektródaanyagnak bizonyul-25 tak. Az új eljárásnál az áramsűrűség lényegesen kisebbre választható, mint az ismert egyenáramú eljárásoknál. Az alkalmazott áram feszültsége célszerűen 40—150 Volt között fekszik, de 150 Voltnál maga-80 sabb is lehet. A feszültséget a kiválasztás közben előnyösen fokozatonként és folytonosan növeljük. A kiválasztott produktum minősége és mennyisége a legkedvezőbb akkor, ha az 35 elektródákat porózus réteggel vonjuk be. A porózus réteg képzésére kedvezően használhatók nem-vezető és ú. n. félig vezető anyagok. Hasonló hatásúak a fémoxydokból készült bevonatok is. így pl. vasból, ólomból vagy hasonló fémekből álló elek- 40 tródák ily esetekben kedvező eredményeket adtak, de az eredmény mindig kisebb volt, mint tantalból, aluminiumból vagy ezek ötvözeteiből készült fémekből álló elektródák esetén. Porózus anyagokkal fedett -<5 elektródák alkalmazásakor lényegesen alacsonyabb feszültségeket választhatunk, mint az előbb ismertetett eljárásnál, így pl. 20—50 Volt feszültséget. Az új eljárás e foganatosítás! alakjánál különösen ked- 50 vező eredményeket kaptunk, ha üzemközben a feszültséget állandó értéken tartottuk. Az új eljárás különösen jó eredményeket adott kaucsuknak latextejből való kiválasztásakor. Ily esetekben mindkét 55 elektródán nagy értékű kaucsukrétegeket kaptunk, amely kaucsukrétegek qualitását a latextejhez adagolt hozagok, mint pl. festékanyagok, kén, korom stb. által változtathatjuk. Általában előnyösnek bizo- 60 nyúlt, ha a latextejben oly anyagokat susr pendáltunk, melyek előjelre nézve azonos elektromos töltésűek, mint a latexrészecskék. Eközben nem fontos, hogy a kereskedelemben kapható latextej közvetlen 65 mint kiindulási produktum szolgál-e, vagy pedig, hogy azt többértékű ionokat tartalmazó vegyületek, pl. thoriumnitrat adagolása által előbb elektrolytikus tulajdonságaira nézve megváltoztattuk. Bizonyos 70 esetekben ajánlatos, ha az új eljárás foganatosításánál az elektródákat a latextejtől porózus falakkal teljesen elválasztjuk és az elektródák terében vizet vagy pedig sóknak, savaknak vagy lúgoknak vizes ol- 75 datát alkalmazzuk. Különleges célokra csak dielektromos folyadékokat, mint pl. olajokat, glycerint és alkoholokat is alkal-