102823. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés mozgássorozatok rögzítésére
_ 4 — alaplapból áll, melyet a (66) oldalrész a (65) fedőlappal köt össze. A (67) tengely körül a kétkarú (68) és (69) emelő leng, melyek jobboldali végén egy-egy (70), 5 illetve (71) billentyű van. Az. emelők egyik végükön egy-egy rugózó (72), illetve (73) kontaktusdarabot hordanak, melyekkel szemben, a (65) fedőlaphoz erősítve, egyegy (74), illetve (75) kontaktusdarab íek-10 szik. A (71) billentyű lenyomásánál a (73) és (75) kontaktusok érintkeznek és áramkört zárnak, melyben a (39) szolenoid van. Ezáltal a (41) vascsövecske és vele a hozzá-15 tartozó (43) pálca a (47) csúccsal együtt, az (51) festékszalag felé hajtatik, úgy hogy az alsó (47) csúcs a szorosan a festékszalag előtt tovahaladó (76) üres szalagon az érintkezés tartama szerint rövidebb 20 vagy hosszabb jeleket hoz létre. Ha a (71) billentyűt elengedjük, akkor az a (77) lemezrugó befolyása alatt nyugalmi helyzetébe tér vissza. Hasonlóképen az alsó (43) pecek a (78) húzórugó hatására kez-25 deti helyzetébe tér vissza. Ha a (70) billenyüt nyomjuk le, akkor megfelelő módon egy második áramkör zárul, melyben a felső (38) szolenoid fekszik és a felső (46) esrics az (51) festék-30 szalaghoz nyomódik. A két áramkör egyikébe van iktatva a (62) edényalakú mágnes is. Amidőn ezt az áramkört zárjuk, az (59) akasztókerék íovábbkapcsolása folytán az (51) festékes 35 szalag is továbbítódik. Ezen szalagíró (ritmográf) működési módja már most pl. olyan, hogy a zenész a két (70) és (71) billentyűt, a zenei vagy vetített előadással egyidejűleg, az előadás 40 ritmusában lenyomja és ezzel a fő- és mellékakeentnsokat a szalagra különböző sorokban felviszi. Emellett nem szükséges mindig eredeti zenét felvenni, hanem a ritmogram közvetített zene, például hang-45 lemez vagy másefféle iitán is előállítható. Ekkor a 6. ábrán feltüntetett szalag jön létre, melynél a jelek két egymás felett levő sorba vannak írva, amint ez a találmány szerint szükséges is. 50 Bizonyos körülmények között, különöf en, ha rögtönzött zenéről van szó, előnyös nemcsak a ritmust és a metrumot, mint ilyeneket, hanem a meloszt is rögzíteni. A találmány szerint ez úgy történik, 55 hogy a folytatólagosan mozgatott szalagon az egyes egymás után következő jellegzetes hangjegyeket, pl. kitöltött hangjegyíejek alakjában az időbeli lefolyásnak megfelelő kölcsönös távolságban jelöljük be. Az akcentusokat járulékos jelekkel 60 tesszük felismerhetővé. A bangjegyfejeket, amint a 11a. ábrából kitűnik, célszerűen mindjárt vonatkozásba hozzuk a hangjegy-vonalrendszerrel, úgy hogy a hangjegyek egyúttal magukat a 65 hangokat is jellemzik. Minthogy az egyes típusok egymástóli térbeli távolsága azok időbeli értékét is megadja, azért az ismert hangjegyírás szokásos időértékjelöléséről, vagyis az üres és kitöltött hangjegyfejek 70 megkülönböztetéséről és hangjegyszárak alkalmazásáról lemondhatunk. Ezen eljárás megvalósítására tetszésszerinti berendezest, pl. oly különleges írógépet használhatunk, melynek tipusai 75 egy-egy rövid ötvonalas vonalrendszerből állnak, melyek egy-egy ezen vonalrendszerben vagy szokásos módon alatta vagy felette levő segédvonalakon levő hangjegyfejet tartalmaznak. Enharmonikus cserék 80 jellemzésére az írógépeknél ismert átváltó emeltyűk mintájára, egy vagy több emeltyűt alkalmazhatunk. Ha pl. az azonos „cisz" és „desz" hangokat grafikusan meg akarjuk különböztetni, akkor ezt az 85 emeltyű kezelése útján oly módon érhetjük el, hogy az emletyűt ft előjelű hangoknál felemeljük, í7 előjelű hangoknál ellenben lenyomjuk, míg az emeltyű középhelyzete az előjel nélküli hangoknak 90 felel meg. Az írószerkezet billentyűivel azonkívül hangzó testek, pl. behangolt lemezek, sípok vagy másefélék lehetnek összekötve, úgy hogy a ritmikus feljegyzéseket egyúttal melódikailag ellenőrizhet 95 jíik. Lehetséges azonban a felvételnél szereplő zongorát vagy egyéb hangszert is ily írószerkezettel ellátni vagy ily szerkezettel például pneumatikus vagy elektromos úton összekötni, úgy hogy a kisérő- 100 zene a játék alkalmával önműködően rögzíttetik. A 11a. ábrán feltüntetett szalagot előnyösen azáltal tökéletesítjük, hogy a hangjegyvonalakat festékkorong segítségével 105 huzzuk át. Egyidejűleg második hangjegy-YOUÍI 1 rendszert: is felvihetiink, amint ezt a 11b. ábrán feltüntettük. Egy ilyen, a zongora billentyűzetével összekötött hangjegyíró berendezést a 12. no ábra vázlatosan szemléltet. A berendezést ezen ábra kapcsán magyarázzuk meg. A (79) zongorabillentyű megütésénél a (80) tipuskerék a (76) üres szalagra ír. A (79) billentyű a (81) emelőt forgáspontja körül 1)5 elforgatja és ennek következtében az
