102784. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kénhydrogéndús gázok kitermelésére alkálikarbonát, -bikarbonát, valamint -szulfhidrát vizes oldataiból

Megjelent 1931. évi junius hó 15-én. MAGYAB KIKÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 102784. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Eljárás kénhydrogéndűs gázok kitermelésére alkálikarbonát, -bikarbonát, valamint -szulfhidrát vizes oldataiból. Société Anonyme Hollando-Belge pour la Fabrication du Coke gyáros cég- Grivegnée (Belgium), mint Dr. C. Ottó & Comp. G. m. b. H. bochumi cég jogutódja. A bejelentés napja 1930. évi március hó 7-ike. Németországi elsőbbsége 1929. évi május hó 13-ika. A találmány oly eljárásra vonatkozik, amelynek segélyével alkálikarbonát, -bi­karbonát, valamint szulfhidrát vizes olda­taiból kénhidrogéndús gázokat termelhe-5 tünk. Az ily oldatok példaképen olyankor adódnak, mikor kénhidrogéntartalmú gá­zokat alkálikarbonátoldattal kezelünk. A kénhidrogén maradéktalan kiválasztásá­hoz természetesen az alkálikarbonát bizo-0 nyos feleslege szükséges, úgy hogy elhasz­nálatlan alkálikarbonát van még jelen, ha a kénhidrogén az alkálikarbonáttal már cserebomlásba lépett és alkálibikarbonát, valamint -szulfhidrát keletkezett. Ismere-5 tes ugyan, hogy alkáliszulfhidrátot tar­talmazó vizes oldatokból, ezeknek szén­dioxiddal való kezelése révén termeljünk kénhidrogént, mert ha az alkáliszulfhidrát a széndioxiddal cserebomlásba lép, akkor 0 alkálikarbonát és kénhidrogén keletke­zik. Ez a cserebomlás azonban csupán akkor megy végbe tökéletesen, ha az ösz­szes még meglevő karbonátot, a szén­dioxiddal való reakció útján, bikarbonáttá 5 változtatjuk. A szulfhidrátnak, széndioxid segélyével, kénhidrogénné való átváltoz­tatása, a tömeghatások törvénye értelmé­ben, igen nagy széndioxidfelesleget tételez fel, úgy hogy a kénhidrogént csak szén-0 savval erősen higítottan kapjuk. Az az el­méleti lehetőség, hogy ilyen gázkeverék­ből oxidáció útján dolgozzunk fel a kén­hidrogént, eddig gyakorlatilag keresztül­vihetetlennek bizonyult. (Lásd pl. Gluud, 5 Handbuch der Kokerei, II. kötet, 98. ol­dal). A találmány célja, hogy a bevezetőleg említett oldatokból kénhidrogéndús gázt termeljünk ki. A találmány lényegileg abban áll, hogy a mondott oldatokat elő- 40 szőr is a végtermékül nyert gáz egy rész­áramának bevezetésével kezeljük, mikor is az oldatban levő karbonát, nagyobb re­akciósebessége folytán, lényegileg csupán a gáz kénhidrogénjével lép cserebomlásba 45 ós bikarbonát, valamint szulfhidrát kelet­kezik és hogy a most már csupán bikarbo­nátból és szulfhidrátból álló oldatot egy második szakban, széndioxiddal, illetve valamely, széndioxiddús gázzal kezeljük, 50 mikor is az összes szulfhidrát kénhidro­génné és bikarbonáttá válik. E második kezelési szakból tehát tiszta bikarbonátol­datot és kénihidrogéndús gázt kapunk. Ennek a végterméket képező gáznak, 55 amint fentebb leírtuk, egy részét az eljá­rás első szakához használjuk fel, a meg­maradó részt pedig minden nehézség nél­kül feldolgozhatjuk. Különösen előnyös emellett, ha az első munkaszakban nyert 60 széndioxiddús gázt is felhasználjuk a második szakban bevezetett friss szén­dioxid mellett, mikor is először az első munkaszakaszban kapott gázt, utoljára pedig a frissen bevezetett széndioxidot 65 hozzuk érintkezésbe az oldattal. Szabadalmi igények: 1. Eljárás kénhidrogéndús gázok kiterme­lésére alkálikarbonát, -bikarbonát, va­lamint -szulfhidrát vizes oldataiból, 70 azzal jellemezve, hogy az illető ol-

Next

/
Thumbnails
Contents