102760. lajstromszámú szabadalom • Eljárás áttetsző üreges üvegtárgyaknak, különösen elektromos izzólámpák buráinak előállítására

Megjelent 1931. évi junius hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI jKBHflL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 102760. SZÁM. — XVII/e. OSZTÁLY. Eljárás áttetsző üreges üvegtárgyaknak, különösen elektromos izzólámpák buráinak előállítására. Patent-Treuhand-Gesellschaft für elektrische Gliihlampeii m. b. H. cég Berlin. A bejelentés napja 1928. évi február hó 7-ike. Németországi elsőbbsége 1927. évi március hó 24-ike. Áttetsző üreges üvegtárgyaknak, különösen elektromos izzólámpák buráinak előállítása nem mindig mentes bizonyos nehézségektől. A találmány szerint az 5 előállítást az alábbi eljárással javítjuk. A szokásos, megmerevedett átlátszó üveget, tehát oly üveget, mely ismert módon 1000—12Ü0» C. között megolvad, illetve hígfolyóssá válik, mindenekelőtt porrá 10 zúzzuk, még pedig vagy száraz állapotban vagy pedig párologtatással könnyen eltávolítható folyadékok, pl. alkohol hozzá-, adása mellett, célszerűen pl. golyós malomban való 20—30 óráig tartó őrléssel. 15 A poralakra hozott üveget ezután annyira zsugorítjuk, hogy szilárdan összefüggő testet kapjunk. Üveganyag megtakarítása végett a jánlatos az üvegport, a zsugorítás előtt akkora adagokra felosztani, amelyek 20 az egyes üvegtömbök (Külbel) előállításához elegendők és ezeket az adagokat azután sajtolás útján szilárdan összefüggő testekké átalakítani. Az üvegporból sajtolt testek zsugorítása oly alacsony 25 (500—800° 0. körzetbein fekvő) hőmérsékleten történik, hogy a sajtolt test csak csekély mértékben zsugorodik. Az egyes üvegszemcsék ugyan már kapcsolódnak egymással, de az üveg még nem megy át 80 folyékony állapotba. Az üveg által bezárt légterek, melyek magában véve ismeretes módon a zsugorított üveg homályosodását hozzák létre, még különböző nagyságúak és szabálytalan alakúak; gömbölyű gáz-35 hólyagok, melyek a puha anyagban igen könnyen egyesülnek nagyobb hólyagokká, a zsugorítási hőmérséklet betartásánál nem képződnek. Ha a porból nem sajtolunk kis testeket és ezeket nem hevítjük külön, hanem az egész üvegportömeget 40 zsugorítjuk, akkor a zsugorításhoz magasabb (600—800° C. körzetben fekvő) hőmérsékletet kell alkalmaznunk, hogy ez a nagy üvegportömeg is a hevítés folytán annyira meglágyuljon, hogy belőle az 45 egyes üvegtömbök képzésére elegendő adagok kivehetők, illetve leválaszthatók legyenek. Az ily módon zsugorított üvegmasszából vett adagokat vagy az üvegporból sajtolt 50 és zsugorított testeket azután szokásos módon kézzel vagy géppel működtetett fúvópipákkal burákká dolgozzuk fel. Evégből a zsugorított, sajtolt üvegtesteket vagy az egészben zsugorított massza egyes 55 adagjait fúvópipára helyezzük és rövid ideig, pl. néhány másodpercig a fúvást lehetővé tevő folyékony állapotig hevítjük fel és ebben az állapotban fújjuk. E célból a zsugorított testet gázlángba tartjuk 60 és 900—1000° C. körzeten fekvő hőmérsékletre hevítjük. Az eközben keletkező felületi megömlés elegendő ahhoz, hogy a zsugorított testet fujhassuk. A zsugorított üvegadagnak vagy a zsugorított és 65 sajtolt testeknek felfuvása azonban egyszerűen üvegcsővel is végezhető, melynek hevített végét a zsugorított üvegmasszával összeolvasztjuk. A ráhelyezett üvegcső végét a bura felfuvásakor oly 70 mértékben felfujjuk, hogy az a bura nyakrészét képezze, amikor is utóbbin legtöbbayire meg is hagyható. Ha a fuvási folyamat és az ugyanakkor szükséges felbe vítés