102756. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés képlékeny anyagok formázására

Megjelent 1931. évi junius hó 1-én. MAGYAR KIRÁLY! ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 1027.56. SZÁM. — IVb/J. (XVII/f.) OSZTÁLY. Eljárás és berendezés képlékeny anyagok formázására. Segre Mario gyáros Yercelli (Olaszország). A bejelentés napja 1930. évi szeptember hó 27-ike. Olaszországi elsőbbsége 1929. évi sze.pt' mber hó 28-ika. Képlékeny, főleg melegen képlékeny és hidegben megkeményedő anyagokból, pl. a szaruanyagból (szaru, köröm stb.) eddigelé úgy készítettek formadarabokat, hogy a 5 felmelegítés útján képlékennyé tett anyagot formákban komprimálták. Az anyagot ezekben a formákban sajtók tartották nyomás alatt mindaddig, míg az anyag kellő mértékben megkeményedett és a forma-10 darab deformál hatatlanná vált. Ennek a munkamódnak hátránya, hogy a sajtókat hosszú nyugalomrra ítéli, ami a berendezési költségeket növeli és a termelést csökkenti. 15 Az ilyfajta formák hátránya, egyrészt, hogy a két formaelemnek egymáshoz képest bizonyos játéka van, mert vezető felületeik szükségképpen korlátoltak, másrészt pedig a sajtó hirtelen és gyakran nem, 20 központosán működik. Ennek folyományaként a kapott formadarabok excentrikusak, úgy hogy kiigazításra vagy utókezelésre, szorulnak. Az utókezelés azonban nem csak a gyártást komplikálja, hanem azzal a hát-25 ránnyal is jár, hogy az utókezelés alatt az alakdarab felületi rétege, még pedig éppen ennek legtömörebb része kopik le, mely fényt kap és mely esetleg színes is.. Ha az anyagot ugyanis formázás előtt,. 80 tinktúrával kezelik, ennek színező hatása a felületi rétegre van korlátozva. A találmány az említett hátrányok kiküszöbölését célozza. Egyúttal a melegen képlékeny anyagok formázó berendezését 35 is egyszerűbbé teszi és egyszerű formázással szahályos, sima és érintetlen felületi rétegű szabályos alakdarabok előállítását teszi lehetővé. A találmány szerint az eljárást oly for-40 mákban foganatosítjuk, melyeknek részein egymással együttműködő eszközök vannak. Ezek az eszközök létesítik és tartják fenn a formákba bevezetett anyag formázásához szükséges nyomást anélkül, hogy a sajtóra szükség volna. Formázás után a for- 45 mákat a bennük nyomás alá helyezett anyaggal együtt addig pihentetjük, amíg az anyag kellőképpen megkeményedett. Az egymással való kapcsolódás a formarészek szabályos és folytonos vezetését biz- 50 tosítja. Az uj eljárás egyúttal feleslegessé tesz minden segédműveletet és utókezelést; ez utóbbi esetleg csupán az élek lecsiszolására korlátozódik. A mellékelt rajz, példaképpen, a talál- 55 mány szerinti formának több kiviteli alakját szemlélteti. Az 1. és 2. ábrákban feltűntetett formák részei egymással össze vannak csavarolva. A 60 3. és 4. ábrák nézetben és metszetben szuronyzárral kapcsolódó formarészeket tüntetnek fel. Az 5—6., illetve 7—8. ábrák, metszetben és alaprajzban, a hengerestől eltérő alakú 65 formadarabok előállítására való formának két megoldását szemléltetik. Az 1. ábra szerinti kivitelnél a forma (1) matricája formakamrát alkot, amely az előállítandó alakdarab külső profiljá- 70 nak, az ezen kamrába ható (2) dugó pedig az alakdarab belső profiljának felel meg. A (2) dugó feje (3) csavarmeneteivel az (1) matrica (4) anyameneteibe csavarolható. 75 A 2. ábra szerinti megoldásnál a (2) dugónak belül csavarmenetes (5) karimája van, amely az (1) matrica külső meneteire csavarolható. A 3. és 4. ábrák szerinti szuronyzáras 80