102738. lajstromszámú szabadalom • Lánckötszövőgép
— 3 — ható, miképpen haladnak az (Fo), illetve (Fu) szálak a (17), illetve (10) fonálvezetőgyűrűkön át a tűk felé. A felső (17) fonálvezetőgyűrű (0) nyíl irányában, az alsó (10) fonálvezetőgyűrű az (U) nyíl irányában halad. A fonalak ezáltal bizonyos ferde irányú helyzetet kapnak. Az 5. és 5a. ábra szerinti ferde irányú helyzetben az (N) tűk a két fonál csoporton áthaladt és éppen azon vannak, hogy amint a nyíl feltünteti, lefelé haladjanak. A 6., illetve 6a. ábránál a fonálveaetőgyűrűk oldalirányú mozgást végeztek. A 6. ábrán pl. másfél tűbeosztással a felső gyűrű balfelé, az alsó gyűrű jobbfelé. Ezen eltolódás révén a két fonalcsoport a (H) tűkampó alatt úgynevezett fonálkeresztet alkot. Az (N) tűnek a nyíl irányában végbemenő siilyedése alkalmával az (X) fonálkeresztek megragadtatnak és a régi. a tűn levő hurkon áthúzatnak és így hurokká alakíttatnak, mknellett a régi húrok a tűfej fölé csúszott és lehúzatott. Miután ez végbement, a fonálvezetők kisisé, (7., illetve 7a. ábra) a tű beosztás 25 felével, újból visszafelé mozognak. A most újból felemelt (N) tűknek már most elég helyük van, hogy a két í'onálcsoport fonalai között biztosan áthaladjanak, amint ezt az egyszerűen sraffozott vonalaik jel- 30 zik. Ha a hátrafelé való mozgás nem ment volna végbe, akkor a tű áthaladó tere csak akkora volna, amint ezt a keresztirányban sraffozott felület feltünteti és ennek az volna a következménye, hogy 35 az egyik vagy mindkét fonálcsoport túl sűrűn fekszik a tűfejek felett és a tű emelkedésénél könnyen a tűfejecskéik mögé juthatnának, ami hibás szemeket eredlményezne. Mennél finomabb a gép 40 beosztása, annál nagyobb lesz természetesen ennek veszélye. A fonalvezetők tehát a következő séma szecriint d oigoznak: (10) alsó gyűrő jobbra Előrehaladás .... + l1 /. Hátramozgás .... — l /a -j- 1 Előrehaladás .... -+- ll /a Hátramozgás .... — Va ~b 1 Előrehaladás .... -j- 1 l /a Hátramozgás .... — Va -(- 1 (17) felső gyűrű balra absolut előrehaladás + l1 /. — Va + 1 + IV. — Va + 1 + IV. — Va + 1 Megváltoztatható természetesen a zarándokiépésszerű mozgás is, azaz nagyobb vagy kisebb mértékű mozgás adható Előrehaladás . Hátramozgás . Előrehaladás . Hátramozgás . Nagyobb beosztásnál, a hátrafelé való mozgással egész nulláig mehetünk, úgy hogy lépésenként mozgást eredményez, tehát Előrehaladás -f- 1 Hátramozgás — 0 —]— 1 absolut Előrehaladás -f- 1 előrehaladás Hátramozgás — 0 -f— 1 Sőt durva beosztással egyenletes, folytonos sebességet, illetőleg mozgást érhetünk el. A zarándoklépésszerű mozgás azáltal jön létre, hogy a (28) kerék (3. és 4. ábra) állandó forgatása a (23) csiga és (2) csigakerék által és a (29) ós (30) kerékcsoport a (42) exentere és (42) extenter-rúdja által előidézett lengő mozgása által eszközöltetik. hátrafelé. Feltétel, hogy az előre haladás 55 és hátrafelé mozgás különbség mindig egy teljes tübeosztásúnak feleljen meg, pl. + IV, - V* + 1 + 1V4 - V. + 1 -t- 18 A - »/. + 1 + i8 A - 8 A + 1 absolut előrehaladás A (29) kerék a (28) kerékbe kapaszkodik, tehát azt forgatja. A lengő mozgás 80 következtében a kerék egyszer a (28) kerék forgatási irányában és egyszer fordított irányban mozog. A (29) kerék tehát a (28) keréken ide-oda gürdöl, miáltal a mozgások összegeződnek, illetőleg klvo- §5 nódnak. Mennél nagyobb az excenter által előidézett lengő mozgás, annál nagyobb a lehengerlés és annál nagyobb az előre és hátrafelé haladó mozgás. A kerék áttételi viszonyát úgy változtatjuk 90 meg, hogy az összegező és kivonó mozgás közötti különbség mindig +—1— marad. Amint az 1. ábrából látható, a fonalcsoportok teljesen különválasztva haladnak a fonalvezetők felé, azaz egyik csoport 95
