102705. lajstromszámú szabadalom • Eljárás timföldcement előállítására

— 2 — képződésnek exotermikus hő változása já­rul, a sajtolt darabok tökéletes asugorí­tását és összeolvasztását érjük el. Hogy ekkor a sajtolt darabok nem esnek szét 5 és nem sülnek össze, az — mint már rö­viden jeleztük — az alkalmazott kötő­anyag sajátos tulajdonságaira vezetendő vissza, mely kötőanyag timföldeementből áll, melyből, a nyerslisztre számítva, 10 .aránylag csekély (kb. 8%-nyi) hozag ele­gendő arra, hogy a megadott hatást el­érjük. Az ezen célra felhasznált cement nem megy veszendőbe, hanem azt mara­dék nélkül visszanyerjük; veszteségnek 15 csak az ezen cement felhevítésére fordí­tott hőenergia tekintendő, mely azonban a találmány szerinti eljárás nagy gazda­sági előnyei mellett elenyészően csekély, minthogy a timföldcementhozag a reak-20 ciót megindító anyagként hat. A nyers keverékben 1300 -ra való felhevítése után érvényesülő hőmennyiség a követ­kező egyenlet alapján határozható meg: CaCOs + C = CaO + 2CO, vagy moleku-25 lasúlyokban kifejezve: 100 CaCOs + 12C = 56 CaO + 2 X 28 CO 1 mol. CO fűtőértéke 68.200 kai. A fenti reakciónál tehát 2 mol. CO képződik, melynek fűtőértéke 2 X 68.200 = 136.400 80 kai. Ily módon 100 kg mészkőre (szén­: savas mészre) és kb. 75 kg bauxitra 12 kg szén esik. A gyakorlatban termé­szetesen valamivel nagyobb százalékos mennyiség alkalmazandó; a mészkő sú-35 lyára számítva kb. 15% vagy a nyers liszt súlyára számítva kb. 9% elegendő, ha a szén fűtőértékét kb. 7000 Kal.-nak vesszük. A találmány szerinti eljárás rendkívül í0 csekély hőszükséglettel jár, amit még az a körülmény is lehetővé tesz, hogy a három reakciót, t. i. a mész égetését, a bauxit kalcinálását és a cementklinker képzését, ainlyeket az olvadékcement elő-45 állításánál rendszerint külön-külön foga­natosítanak, egyetlen munkafolyamatban végezzük, még pedig oly alacsony hő­mérsékleten, mely lehetővé teszi az ezen célra alkalmazandó kemencének oly szi-50 getelését és üzemét, hogy a hőveszteségek a minimumra csökkenthetők. Az egyes sajtolt darabok nyerslisztanyagának zsu­gorodását és összeolvadását, valamint a kalcium-aluminátok és -szilikátok képző-55 dését a hozzáadott timföldcement jelen­léte gyorsítja. Az eljárás kellő foganato­sítására pl. az aknakemence, alatta alkal­mazott zsugorító kamrával alkalmas, mely önműködő kiürítésre van beren­dezve. A kamra fűtése generátorgázzal 60 vagy más gázzal, sőt elektromos ellen­állásos hevítéssel is foganatosítható. A zsugorító kamra forró gázait alkalmas, szabályozható exhaustor segélyével szív­juk el a sajtolt darabokkal megtöltött 65 kemenceaknából, miközben a töltés elő­melegedése megy végbe. Ha forgókemencét akarunk alkalmazni, iigy a sajtolt daraboknak valamivel na­gyobb szlárdságot kell kölcsönözni, amit 70 a cementhozag szaporításával könnyen érhetünk el. A sajtolt darabok, akár az aknakemencében, akár a forgókemencé­ben kis golyókból állhatnak, amelyeket a nyersanyagból víz hozzáadásával saj- 75 tokban vagy pedig agglomerált golyócs­kák alakjában valamely forgó kemencé­ben állítunk elő. Ez esetben a forgó­kemence elé célszerűen vándor-rostélyt vagy szállító készüléket iktatunk; ame- 80 lyen a kalcinálás a forgókemencéből tá­vozó gázok kihasználásával megy végbe. A íorgókeménééből távozó gázokat — mely forgókemencében csak a zsugorítás megy végbe — felülről lefelé vonultat- 85 juk a vándor-rostélyon nyugvó agglome­rált golyócskákon vagy sajtolt darabo­kon keresztül. A termék további nemesítése és valódi elektro-olvadékcement előállítása céljából 90 természetesen akként is járhatunk el, hogy a már kész cementköveket magában véve ismert módon egészen megömleszt­jük, még pedig pl. oly módon, hogy azo­kat a forgó kemencéből vagy az akna- 95 kemence zsugorító kamrájából közvetle­nül, hőesés nélkül, a kemence elé épített elektromos fényívkemencébe ejtjük. Az ilyen elektromos pótkemence csak aránylag csekély méreteket igényel, 100 minthogy csak néhány száz foknyi hő­fokozás foganatosítandó és a hatékony átkeverésliez sincsen nagyobb fürdőre szükség. Szabadalmi igények: 105 1. Eljárás timföldcement előállítására, azzal jellemezve, hogy bauxitból ás szénsavas mészből, valamint oly mennyiségű szénből, mely a kalcium­karbonát disszociációjából szabaddá 110 váló szénsav redukálásához szükséges, timföldcementnek és víznek, mint kö­tőanyagnak hozzáadásával sajtolt da­rabokat állítunk elő és ezeket a meg­keményedés után legalább 1300° hő- 115 mérsékleten izzítjuk.

Next

/
Thumbnails
Contents