102703. lajstromszámú szabadalom • Hajtórúd dugattyús gépekhez, különösen égési erőgépekhez
Megjelent 1931. évi junius hó 4 -én . MAGIAK KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 102103. SZÁM. — Ve/l. OSZTÁLY. Hajtórúd dugattyús gépekhez, különösen égési erőgépekhez. Birkig-t Marc mérnök Bois-Colombes. A bejelentés napja 1930. évi március hó 7-ike. Belgiumi elsőbbsége 1929. évi március hó 11-ike. A találmány dugattyús gépek, különösen égési erőgépek oly típusú hajtórúdjára vonatkozik, melynél a hajtórúd fejét alkotó részeket nyírásra igénybevett ele-5 mek kötik össze. A találmány célja e hajtórudaknak az eddig használatosakhoz képest könnyebbé és ellenállóbbá tétele. A találmány lényege, hogy a szóban 10 forgó típusú hajtórudak fejét legalább két részből állítjuk össze, melyek egyike a hajtórúd szárával egy darabból van, míg a másik rész a fedél és e két elemet csapszegekkel kötjük egymáshoz, melyeket 15 erőzáróan helyezünk fészkeibe, úgyhogy azok a két összekötendő elemet tökéletesen rögzítik egymáshoz. A találmány ezen főelrendezésen kívül más elrendezésekre is kiterjed, melyeket 20 célszerűen a főelrendezéssel együtt alkalmazunk és amelyeket az alábbiakban részletesebben ismertetünk. A mellékelt rajz a találmány szerinti hajtórúd néhány változatát példaképen 25 tünteti fel. Az 1., 2. és 3. ábrák bizonyos, a találmány szerinti szerkezetekkel felszerelt, csőalakfi szárú, egyszerű hajtórúd fejét elölnézetben (részben eltörten), oldalnézetben és 30 felülnézetben tüntetik fel. A 4., 5. és 6. ábrák szintén egyszerű és csőszárú hajtórúd fejének további változatát szemléltetik. A 7. és 8. ábrák V-alakú motor kettős T-35 szárú főhajtórúdjának a találmány szerint kiképezett fejét elől- és oldalnézetben, végül a 9. és 10. ábrák W-a lakú motor kettős T-szárú főhajtórúdjának a találmány szerint kiképezett fejét elől- és oldalnézetben 40 ábrázolják. Ami a hajtórúd kiképzését illeti, a belső fejet és a szárat bármely szokásos módon alakíthatjuk ki, így pl. olymódon, hogy csőkeresztmetszetű vagy kettős T-kereszt- 45 metszetű hajtórudat kapjunk. A hajtórúd külső fejét a szokásos módon legalább két, félhengeralakú részből állítjuk össze; ezek közül az (a) rész a hajtórúd szárával egy darabból van, a (b) 50 rész pedig a fedél. Az (a, b) részeken előnyösen hűtőbordák vannak. Az (a, b) részek, miután széleiket egymás mellé helyeztük, ismert módon szemet alkotnak, melynek belső furatába a (c) félperselye- 55 ket helyezzük, melyek közvetlenül a könyöktengely forgattyúcsapját veszik körül. E két részt előnyösen a hajtórúdfej mértani tengelyével párhuzamos tengelyű 60 csapszegekkel erősítjük egymáshoz, melyeket olymódon helyezünk erőzáróan fészkeikbe, hogy az egyesítendő részeket tökéletesen rögzítsék egymáshoz. E célból az (a, b) részeken, azok szélei- 65 hez közel a (d) füleket alkalmazzuk, melyeket úgy képezünk ki, hogy amidőn az (a, b) részek az egyesítésük utáni különös helyzetben vannak, az (a) résznek legalább egyik füle olymódon kerüljön a (b) 70 rész legalább egyik füle mellé (1—3. és 7—10. ábrák), hogy az azokban kiképezett furatokon az (e) csapszeget, mely pl. igen gyengén kúpos lehet, keresztül lehessen dugni. 75 A 4—6. ábrák szerinti változatnál az (a) résznek legalább egyik füle a (b) rész egyik fülével szemben van, még pedig pon-
